Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Madaras László: Április 4. – az ünnep

MADARAS LÁSZLÓ Április 4. - az ünnep* Egy-egy kisebb közösség (pl. falvak) életében, hagyományrendszerében mély nyomokat hagyhatnak olyan történelmi események, melyek'beleilleszkednek az adott ország történetének fő folyamába. Ezek az események majd Önálló életre kelnek, s ünnep formájában meghatározói lesznek az adott közösség életének. Valami hasonló folyamat játszódhatott le gyermekkorom helyszínén is, Tápióbicskén. A község neve két elemet kapcsol egybe. Előtagja a táj meghatározó folyójának neve. Ez a folyó a Tápió. A folyónak, a pataknak két ága van, rna Külső- és BelsőTápiónak nevezik őket. A Gödöllői-dombságban ered, s a Zagyvába ömlik. Már maga a folyónév is igazi kutatási csemege. Kristó Gyula a Szent István kori helységnévanyag tanulmányozása során arra a következtetésre jutott, hogy legnagyobb folyóneveinket a Kárpát-medencében megörököltük, míg a kisebb, helyi jelentőségű vizeket honfoglaló magyarjaink nevezték el.

1 Amennyiben megfigyelése általános érvényű, akkor vonatkoztathatjuk ezt a Tápió folyó nevére is. Ipolyi Arnold „Magyar mythológia"-jában megtaláljuk a Tápió nevet. „... az erdő sajátságos szelleme azonban Tapio, a kalevalab. Az erdő setétszakálú örege, lombföveg, és mohködmönnel, - hasonl. tehát ismét/, mohosnőinkhez, - ő öltözteti áfákat lombruháikba, erdejében mézet nevel, gondozza a vadakat, s a vadász útjára teregetve, szerencsés vadászatot ád, (innét volna neve is: tápon - ölni, a vadnak ölésre szolgáltatásától?) kürtje és sípja viszhangzik az erdőben; kérve szólítja meg a vadász:... erdőkirálynak neveztetik."

2 Egy jóindulatú erdőisten alakja bontakozik ki előttünk. Az ismeretlen eredetű név így egy finnugor isten alakjával is összefüggésbe hozható. Maga a táj, ahol a Tápió átfolyik, egy ilyen elnevezést lehetővé tesz, hiszen az Alföld ligetes-erdős-mocsaras vidékén járunk. A falu első említése 1256-ból való. Ekkor - ma úgy mondanánk - egy üzleti tranzakció történt, melyben „Myrce fia Detre és Zatht fia Lucha a Zagyva melletti Százal földet 31 M.-ért eladta Thecusnak és öccseinek".

3 Ekkor a faluban Szent Mária templom állott. * Itt szeretnék köszönetet mondani Láng Ferencnek, tanáromnak, Tápióbicske község polgármesterének és Juhász Andrásné könyvtárosnak azért a sok-sok segítségért, amit jelen tanulmányom megírásához nyújtottak. i KRISTÓ Gy. 2000, 26-27. p. 2 IPOLYI A. 1854,106. p. 3 GYÖRFFY Gy. 1998, 511. p. 306