Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Feischmidt Margit: A történelemről egy antropológus szemszögéből: - Az 1848-as forradalmak százötven éves évfordulója Magyarországon és a magyar kisebbségek körében

cia törvényi feltételeinek megteremtésére kívánták helyezni.

18 A mai kor történelmi párhuzamát nem annyira a radikális változásokért harcba szálló forradalomban, mint amennyire a gazdasági fellendülést és politikai stabilitást hozó, a kiegyezés után újra lábra kapó polgárosodási folyamatban találták meg.

19 Az 1998-as megemlékezés a modern, demokratikus jogállam történeti tradícióját igyekezett hangsúlyozni. Az ilyen módon előtérbe állított univerzális értékeket egyetlen szimbólum jelentésébe tömörítették, aminek a neve: Európa. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a legnagyobb példányszámú napilapban közölt interjúban az egész magyar történelmet a földrész boldogabbik és gazdagabbik feléhez való felzárkózás jegyében tekintette át. Eszerint az integráció volt a célja már Szent Istvánnak is, azt szolgálta a 19. századi iparosodás és urbanizáció, és szimbolikus értelemben egyik legfontosabb momentuma az 1848-49-es forradalom volt. „A forradalom nemcsak közelebb vitt bennünket Európához, hanem önmagában is európai jelenség volt... A forradalom pontokba szedett követelései - természetszerűleg az Erdéllyel való uniót szorgalmazó pont kivételével - rokonok más európai forradalmak követeléseivel"

1

® A fenti idézet jól szemlélteti egyben azt is, amit 1998-ban a magyar forradalom történetéből nehezen vállalhatónak, az aktuális érdekek és értékek szempontjából felejthetőnek gondoltak. A történeti emlékezet szelektív módon működik: a múlt sokféleségéből bizonyos momentumokat mint emlékezetre érdemeseket kiemel, másokat pedig felejtésre ítél. Emlékezet és felejtés összefüggése a társadalmi emlékezet - és Renannal szólva a nemzet - lényegéhez tartozik.

21 Az 1998-as magyarországi megemlékezés a magyar forradalom részét alkotó etnikai és nemzeti konfliktusokra, sérelmekre és vétkekre akarta a felejtés fátylát borítani. Felelős magyar politikus - nemcsak kormánypárti, de a MIÉP-et leszámítva ellenzéki sem - nem azonosult az unióval, a 12. ponttal, és hasonló meggondolásból az Avram Iancu vagy a Jelacic horvát bán csapatai ellen harcoló honvédeket sem heroizálták. Ezekkel ellentétben a forradalom történetéből aktuális tanulságként a „közép-kelet-európai regionális összefogás szükségességét" 18 A döntés értelmében ünnepelendő események a következők voltak: 1998. március 15.: a polgári forradalom győzelme, április 11.: a polgári átalakulást megalapozó törvények szentesítése, április 12.: az első felelős magyar kormány hivatali munkájának megkezdése, július 5.: az első népképviseleti országgyűlés megnyitása, július 11.: az önálló magyar pénz megteremetése, szeptember 29.: a pákozdi győzelem napja, 1999. április 14.: a Függetlenségi Nyilatkozat, május 21.: a Magyar Honvédség napja (Buda visszafoglalása), július 28.: a korszak legdemokratikusabb törvényeinek elfogadása (nemzetiségi és zsidóemancipációs törvények), október 6.: a szabadságharc mártírjainak emlékünnepe. 19 Magyar Hírlap, 1998. március 14. 20 Népszabadság, 1998. március 14. Interjú Glatz Ferenccel, az MTA elnökével: Felzárkózás Szent Istvántól. 2i Lásd RENAN, E. 1995. 296