Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Feischmidt Margit: A történelemről egy antropológus szemszögéből: - Az 1848-as forradalmak százötven éves évfordulója Magyarországon és a magyar kisebbségek körében

történettudományi folyóirat hasábjain.

13 Ez a szemlélet szakítani igyekezett a történelmi alakok heroizálásával, mások dernonizálásával, a nemzeti hősökkel és a nemzet árulóival. Különösen érvényes ez a magyar történettudomány Kossuth-Görgey és Kossuth-Széchenyi dilemmájára. Görgeyről beszélni 1998-ban szinte divat lett, mert ő a legjobb példája azoknak a történelmi szereplőknek, akiket nehéz elhelyezni, hisz „kibújnak a fekete-fehér értékelések hálójából"

u

, és pontosan ezért vált vonzóvá a kritikai szemléletű történelemfelfogás számára.

15 Ugyancsak jelentős volt az a tudományos és publicisztikai vállalkozás, amely az 1848 emlékéhez tartozó etnikus konfliktusok megértésére, a hozzájuk tapadó nemzeti mítoszok dekonstruálására törekedett. Több helyen megfogalmazódott álláspont szerint a nemzetek szembenállása az utókor találmánya, mert 1848ban is - mint mindig - sok egyéb szempont, pl. különböző társadalmi rétegek eltérő érdekei osztották meg a nemzeteket. Nem nagy társadalmi tömegek ellentétéről volt tehát sző, hanem a nemzeti programokat képviselő elitek kerültek egymással szembe.

16 Ennél jóval ritkább az önkritikus szembenézés a magyar forradalom vezetőinek elhibázott kisebbségpolitikájával. Az európaiság történeti igazolása 1998-ban Magyarországon a legnagyobb politikai kihívás, hogy az ország eleget tud-e termi az európai integráció gazdasági, pénzügyi, politikai feltételeinek. Ebben a kontextusban a százötven éves évforduló szervezői az ország polgári és demokratikus hagyományának, valamint európai kötődésének bizonyítására láttak lehetőséget 1848-ban. A köztársasági elnök március 15-ei ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy az 1848-as forradalom legnagyobb vívmánya, hogy az országot elindította a polgárosodás útján. A polgárosodás pedig egy hosszú folyamat volt, amely nem szenvedett vereséget a forradalom leverésével, hanem túlélte azt, és a kiegyezés utáni dualista Magyarországon kapott új erőre. Hasonlóképpen a megemlékezéseket felügyelő Magyar Mülenniumi Emlékbizottság titkárságának vezetője a nemzeti ünnep napjaiban megjelent cikkében „békés forradalmi átalakulásról" beszélt, aminek eredményeként megszületett „a magyar -polgári társadalom és a modern nemzetállam".

17 Az Emlékbizottság által ünneplésre kijelölt események között előkelő helyen szerepelt a polgári forradalom győzelme, a polgári átalakulást megalapozó törvények szentesítése, az országgyűlés megnyitása, így jelezve, hogy a hangsúlyt 1998-ban a demokrá13 Gergely András a Rubicon című folyóirat 1998. márciusi különszámában. 14 Magyar Hírlap, 1998. március 14. 15 Görgey korábban elhallgatott értékei mellett foglalt állást Göncz Árpád is ünnepi beszédében, hangsúlyozván, hogy méltánytalanul hárult Görgeyre „az elárult szabadságharc egyszemélyes bűnbakjának a szerepe". 16 Többnyire ezt az álláspontot képviselték a História tematikus különszámának szerzői: História, 1998/3. 17 Lásd a Millenniumi Emlékbizottságot vezető történész, Erdődy Gábor írását (ERDÖDYC. 1998). 295