Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Spira György: Mit ünnepelünk május 21-én?

tő Görgei* negyedévvel később papírra vetett véleményét, amely szemit „Buda ostroma volt a legnagyobb hiba, amelyet elkövethettünk, mert ez meggátolt bennünket abban, hogy kihasználjuk az osztrákok fölött Nagysarlónál (1849 április 19-én) aratott győzelmünket. Buda (május 21-én történt) megvétele után többé nem volt lehetőség ennek a hibának a jóvátételére",

2 hiszen - mint azután már a kiváló hadtörténész, Gyalokay Jenő is rámutatott - Görgei azzal, hogy több hetet elpazarolt a budai vár ostromára, „a teljesen még le nem tört ellenfélnek... kudarca kikeverésére iét adott s lehetővé tette, hogy az-alaposan megerősödve - hátralóból támadóvá változzék át".

3 Ezek után a műsorvezető megkérdezte, hogy a kormány, mielőtt döntött a változtatásról, nem kérte-e ki szakemberek véleményét. Mire az államtitkár úr közölte, hogy igenis kért véleményt, éspedig a Hadtörténeti Intézet és Múzeumtól, az pedig három vagylagos javaslatot tett: 1. hogy továbbra is maradjon meg a szeptember 29-i pákozdi évforduló; 2. hogy a fegyveres erők napja essék ezentúl július 22-re, az 1456-i nándorfehérvári diadal évfordulójára s 3. hogy az ünnep új időpontja legyen Buda 1849-i visszafoglalásának május 21-i évfordulója. E három javaslat közül pedig - folytatta az államtitkár úr - a kormány az elsőt a már mondott megfontolásból elvetette, de elvetette a másodikat is (hogy miért, azt beszélgetőtársunk nem árulta el, de könnyű kitalálni, hogy azért, mert a kormány tagjai közül senki sem képzelhette, hogy a magyar fegyveres erőket a jövőben a belgrádi Kalemegdanon ünnepelhetjük majd), s - mint megtudtuk - e két javaslat elutasítása után kötött ki végül a kabinet a harmadik, az 1849. május 21-i „hadisiker" évfordulója mellett. Ezt hallván, a műsorvezető azt a kérdést intézte immár hozzám, hogy három évtizeddel korábban azok, akik a szeptember 29-i pákozdi évforduló mellett döntöttek, előzőleg vajon kértek-e szakvéleményt valahonnan. Mire azt válaszoltam, hogy bizony kértek, mégpedig a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől, s az intézetben - bár akkor még csak kezdő, fiatal munkatársa voltam - az én véleményemet is kikérték az elgondolásról, én pedig helyeslőleg nyilatkoztam róla, ugyanarra hivatkozva, amit most is elmondottam, hogy tudniillik a honvédsereg születésnapjának a pákozdi ütközet napja tekintendő, mivel Pákozd volt a születőben lévő honvédsereg első - és mindjárt sikeres - erőpróbája. (S utólag visszagondolva, persze már tudom, hogy nem ezt kellett volna kijelentenem, hanem hogy - jóllehet a negyvennyolcas honvédsereg születésnapjának valóban a pákozdi ütközet napja tekintendő - a mai magyar fegyveres erőket sem ennek a napnak az évfordulóján, sem * A név Görgei vagy Görgey alakban való használatára lásd Spira György cikkét az Irodalomtörténeti Közlemények 1982/4. számának 451. lapján, Felszólamlás egy „y" miatt címen. - A szerkesztő megjegyzése. 2 [Arthur Görgei:] Kurze Uibersicht des Feldzuges in Ober-Ungarn (Vom Beginne der russischen Intervenzion bis zur Wajfensfre[c]kung bei Világos), s. d. [Nagyvárad, 1849 augusztus 27.], Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien, Nachlässe und Sonderbestände, Sonderbestand Arthur Görgei 7. Közli (eredetiben és magyar fordításban) SPIRA Gy. 2000, 271-272. 1. 3 GYALOKAY J. 1916, 455.1. 287