Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Erős Vilmos: Szabó István és 1848–49

A Szabó Istvánnal kapcsolatos viták sorjázásában végül a hatvanas évek nagy szintézise, A falurendszer kialakulása Magyarországon

33 című könyvével kapcsolatos polémiára utalnék. Szabó itt a mű bevezetésében fejti ki az időszakban meglehetősen eredeti tézisét, miszerint a magyar falurendszer előzményei a téli szállások-ban keresendők. Ezek azonban már a honfoglaló magyarokra is jellemzők voltak, miből következően a honfoglaló magyarság - egyéb elképzelésekkel ellentétben - nem nomád, hanem inkábbfélnomád_é\etmóáot folytatott, hiszen a téli szállások arra utalnak, hogy jelentős mértékben megtelepedett volt, s számottevő földművelést is folytatott. (Erre utal egyébként a honfoglalás kori „közszabadok" magas száma is, melyet - Dienes Istvánnak egy, a hatvanas években Szabó Istvánhoz intézett levelének tanúbizonysága szerint is

34 - Szabó a magyar jobbágyság előzményének tekintett.) Szabó István felfogását legutóbb - a kilencvenes évek második felében - Kristó Gyula támadta meg.

35 Az ő kutatásai szerint nincsenek közvetlen bizonyítékai a honfoglalás kori magyarság letelepült életmódjának, s annak sem, hogy ebben a társadalomban jelentős számú közszabadok lettek volna. Az írásos források sokkal inkább azt támasztják alá, hogy a magyarság ekkor nomád életmódot folytatott, s a földművelést is inkább az itt talált szláv szolgarendűek végezték.

36 Milyen következetések vonhatók le mindebből Szabó István 1848^19-cel kapcsolatos felfogásával, értelmezésével kapcsolatban? A Szabó István életművével foglalkozó - persze meglehetősen hiányos és kezdetleges stádiumban lévő - szakirodalom már számos alkalommal utalt a Szabó István és a népi írók, népi mozgalom közötti szellemi-ideológiai kapcsolatokra.

37 Az egyéb munkákban felvázolt kapcsolódási pontokat itt kiegészíthetjük azzal, hogy Szabó 1937-ben -persze alapvetően elutasító és kritikus - recenziót írt Erdei Ferenc könyvéről.

38 A kapcsolódások egy további pontja az, hogy 1942-ben Móricz Zsigmond levélben fordul Szabó Istvánhoz, s a népi irodalomszemléletet reprezentálni kívánó szöveggyűjtemény, a Magvető egyik szövegének fordítását kéri tőle.

39 A háború végén Szabó István cikksorozatot közöl a Sorsunk című folyóiratban, s itt azt fejti ki, hogy az előző időszak politikai nemzetfogalma helyett korának aktuális feladata a népi nemzet programjának a megvalósítása.

40 De utalhatunk ismét Sándor Pál 1954-es támadására is,

41 aki 33 SZABÓ 1.1966. 34 Dienes István Szabó Istvánhoz írt levelei. MTA KK Ms 5440/134. Budapest, 1966. május 7. 35 KRISTÓ Gy. 1995. 36 Uo. 37 A Szabó Istvánról szóló szakirodalomról lásd még ERŐS V. 2000. 38 Vö. Szabó István recenziója Erdei Ferenc: A makói parasztság társadalomrajza című könyvéről. Századok, 1937, 259. p. 39 Móricz Zsigmond levele Szabó Istvánhoz. Szolnok, 1942. július 3. (MTA KK Ms 5438/148.) A levél részleteit, keletkezési körülményeit megvilágítja Szabó István levele F. Csanak Dórához. Debrecen, 1958. november 4. (MTA KK Ms 5438/107.) 40 Vö. SZABÓI. 1943-1944. 41 Vö. korábbi jegyzetek. 281