Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Erős Vilmos: Szabó István és 1848–49
a 18. századi jobbágyvándorlásról, holott „a magyar parasztság a XVI-XVII. században a röghöz kötöttség legmereoebb korszakában is állandó hullámzásban volt". 13 Nem szeretném túlzottan szaporítani Szabó centenáriummal kapcsolatos vitáinak, konfliktusainak sorjázását, mégis (elvi koncepciója következetességének bizonyítására) megemlíteném egy másik „ügyét" is, melyet volt levéltáros kollégájának, Varga Endrének fejt ki részletesebben, egy 1957-ben hozzá intézett levelében. 1 ' 1 Ebben arról tudósít, hogy a centenárium alkalmából az Akadémia megbízta egy 16-18. századi jobbágyleveleket tartalmazó kötet anyagának összegyűjtésével és kiadásával. Szabó István a munkát meg is kezdte, munkatársai a vállalkozásban - többek között - Wellmann Imre, Bakács István, Esze Tamás, Ha Bálint és Borsa Iván voltak. Az elkészült anyagot végül azonban nem jelentethették meg. Szabó István beszámolójának tanúsága szerint ugyanis - s ezt máshonnan is tudjuk - őt a fordulat évében, több más érdemes kollégájával (Mályusz, Domanovszky, Hajnal) együtt az Akadémiából kiakolbólították, s így a kiadványt is kivették kezéből. A kötet végül 1951-ben, H. Balázs Éva szerkesztésében jelent meg. Az ő reflexiója szerint, mely a Századok 1955-ös évfolyamában jelent meg, 15 Szabó Istvántól végül is terjedelmi és nyomdatechnikai okokból vették el a forráskiadványt. A kötettel kapcsolatban azonban tartalmi problémák is felmerültek, ugyanis „egyes levelek az úr és paraszt viszonyát nemegyszer a valóságnak meg nem felelő patriarchális formában mutatták be". 16 Feltett kérdésünk mindezek után változatlanul az: milyen szemléleti elemek határozzák meg Szabó István 1848-49-cel kapcsolatos pozícióját? Van-e e mögött valamiféle átfogóbb, elvi jelentőségű koncepció? A kérdés megválaszolásához rövid kitekintést kell tennünk Szabó István történetszemléletére, melyet legpregnánsabban az ebben az időben - főként az ötvenes évekről van szó - lefolytatott egyéb vitái világítanak meg. Az egyéb polémiák sorában mindenekelőtt a Székely Györggyel folytatott, az 1351-es törvények értelmezésével kapcsolatos vitája emelkedik ki, mely szintén a Századok hasábjain, az 1954-es évfolyamban került terítékre. 17 Szabó István - mint ismeretes - a kérdéskörrel már a háború előtt, 1938-ban is több tanulmányban foglalkozott. 18 Értelmezése szerint - s ezt Mályusz Elemérnek egy az ötvenes évek elejéről származó, Szabó tanulmányáról készült lektori véleménye is megerősíti 19 - az 1351-es törvények nem a jobbágyok kilencedfizetési kötelezettségéről szólnak elsősorban, hanem sokkal mkább a kilencedbeszedési kötelezettségét mondják ki. Azaz a törvények nem a jobbágyok helyzetének romlását (s így a köztük és uraik között folyó osztályharcot) tanúsítják, Szabó István egyéb mű13 UO. 14 Szabó István Varga Endrének, 1956. június 23. - MTA KK Ms 5438/11. is Századok, 1955, 721. p. 16 Uo. 17 SZABÓ 1.1954. «SZABÓI. 1938,1938. a) 19 MTA KK Ms 5440/43. Mályusz Elemér véleménye Szabó István: Az 1351. évi jobbágytörvények című dolgozatáról. A vélemény keltezése: 1954. szeptember 14. 278
