Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Erős Vilmos: Szabó István és 1848–49

történész, Spira György azért támadta, mert Szabó István szerint 1848-49-ben nem volt napirenden a Táncsics és Vasvári által \avaso\t földosztás.

7 Ebből következően pedig helyes volt Kossuth, illetve az általa reprezentált liberális nemesség politikája, mely a szabad földtulajdon megteremtését tűzte ki célul. Mielőtt a tanulmány korábbi részében feltett kérdésre megkísérelnénk választ adni, röviden ki kell térnünk Szabó Istvánnak egy, az ötvenes évek első felében kibontakozó további polémiájára is. Forrásaink tanúbizonysága szerint ugyanis 1952-ben felmerült, hogy a Kossuth-emlékkönyvbe Szabó István is készítsen egy tanulmányt Kossuth és a földkérdés problémájáról.

8 Szabó el is készítette munkáját, a fennmaradt lektori véleményekből, illetve az ehhez kapcsolódó levélváltásból azonban kiderül, hogy a kötet szerkesztőjének (Spira Györgynek) a korábbiakhoz hasonló kifogása merült fel a tanulmánnyal kapcsolatban. Spira terjedelmes lektori véleménye szerint ugyanis Vasvári, Táncsics, illetve a baloldali radikálisok által követelt földosztás lett volna a forradalom igazi alternatívája, megvalósítása.

9 Ehhez képest Kossuth liberális elveknek megfelelő s az érdekegyesítés programjában testet öltő politikája, mely a szabad földtulajdon megteremtésére irányult, elhibázott volt, és többek között ez vezetett a forradalom és szabadságharc kisiklásához, „dérapage"-ához is. A többszöri levélváltásból világosan kiderül, hogy Szabó István hajlandó volt szövegének - főleg az elméleti résznek - átdolgozására, rövidítésére. Spira legfontosabb, elvi jelentőségű kifogását azonban nem fogadta el. Azaz ragaszkodott korábbi nézetéhez, miszerint helyes volt Kossuth politikája, illetve a szabad földtulajdon megteremtésére irányuló program. Módosításként csak azt kívánta beiktatni, hogy bizonyos fejlődés ment végbe Kossuth nézeteiben, amennyiben végül ő is érzékelte a föld nélkül maradtak régóta aktuális gondját. Szabó István tanulmánya így - feltehetően az elvi kifogások miatt - nem jelent meg a Kossuth-emlékkönyvben, ugyanakkor napvilágot látott a Századok 1952-es évfolyamában.

10 Hozzá kell tenni mindehhez, hogy Szabó Istvánnak a kötet szerkesztőjével, Spira Györggyel, egy másik könyv ügyében is konfliktusa támadt a szóban forgó időszakban. Spira György ugyanis ekkor szerkesztett egy 18. századi parasztságtörténeti tanulmánygyűjteményt,

11 melynek lektora viszont Szabó István volt.

12 Bírálatában Szabó elutasítja a könyv előszavában Spira által megfogalmazott koncepciót, s egyfajta porsnyevizmusról beszél ezzel kapcsolatban. Kritizálja még a források elhanyagolását, az osztályharc szerepének túlzott kiemelését, valamint azt is, hogy az ő kutatásának eredményeit nem vették figyelembe. Például nem vesznek tudomást 7 Balázs Tibor, Balázs Tiborné, Hanák Péter, S. Sándor Pál és Spira György kritikájára vö. Századok, 1948, 343-344., 348. p. s Minderre tanúbizonyság az MTA KK Ms 5440/56-71. alatt található iratgyűjtemény, Szabó István: Kossuth és a parasztság című tanulmányával kapcsolatos lektori jelentések, illetve levelezés. 9 MTA KK Ms 5440/65. 10 Vö. az 5. sz. jegyzettel. « SPIRA Gy. 1952. •

2 MTA KK Ms 5440/20. 277