Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Ölveti Gábor: 1848–49-es megemlékezések Debrecenben

OL VETI GÁBOR 1848-49-es megemlékezések Debrecenben Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc történetének feltárásához hozzátartozik az utókor nemzedékeinek az emlékezete. A debreceni törvényhatósági bizottság közel évszázadot felölelő közgyűlési jegyzőkönyvei hitelesen regisztrálják a városi közönség megemlékezéseinek sokszínűségét. Anernzeli öntudat ünnepi megnyilvánulásainak gazdagsága mellett számunkra legalább annyira fontos a vizsgálódásból eredő következtetések levonása okulásunk érdekében. Az ünnepek közül jelentőségüknél fogva emelkedtek ki az 1898. április 11-én megtartott ötvenéves és az 1948. március 15-ei centenáriumi megemlékezések. Már önmagában az is jelzésértékű, hogy az egyik az áprilisi törvényeket, a másik a március 15-ei „hajnalhasadást" helyezte előtérbe. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés megítélésének sajátos ellentmondása tárul fel a nyolcvanéves Kossuth Lajos 1883. május 15-én, Turinban kelt levele és a debreceni törvényhatóságnak a Ferenc József megkoronázása negyedszázados évfordulója alkalmából megfogalmazott ünnepi felirata alapján. Kossuth a debreceniek üdvözlőlevelére válaszolva 1867-et úgy értékeli, mint amely az „enyhülésnek arányában a nagy nemzeti elhatározásokat aludni küldte". Igaz, az aggastyán hazafi mindehhez azt is hozzáteszi: „... hiszem csak aludni, nem meghalni." A debreceni törvényhatósági bizottság pedig a nemzeti alkotmányosságot hangsúlyozva úgy dicsőíti Ferenc József megkoronázásának negyedszázadát, amely a jólétet hozta el, s mindez az uralkodó „bölcsességének s lovagias törvényes alkotmány tiszteletének" köszönhető.

1 Ez a gondolat a kor közvéleménye szerint nincs ellentmondásban a '48-ban történtekkel, hiszen a pozsonyi országgyűlésen az áprilisi harmincegy törvénycikk ünnepélyes beiktatása V. Ferdinánd magyar király és családtagjainak részvételével zajlott le. A két trónörökös jelenléte pedig - folytatódik a szónok gondolatmenete - „a jövőre nézve is fenntartani látszott az új törvényeket'. 1898. április 11-én a debreceni törvényhatóság díszközgyűlésének szónoka az ötvenéves évforduló alkalmával 1848. március 15-ét mint hajnalhasadást, április 11-ét pedig mint „a napsugár által bearanyozott, a törvényesség éltető melegétől áldásossá lett" napot éltette. A megemlékező főjegyző tehát a folyamatosság zálogát az alkotmányosságban jelölte meg, és nem véletlenül méltatta Deák Ferencet, aki „a magyar nemzetet és szeretett királyát egymással kibékítette".

2 1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (továbbiakban HBML) IV. B. 1403. a) (Debrecen Város Törvényhatósági Bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvei) 8. kötet, 1883: 107. sz.; uo. 13. kötet, 1892: 73. sz. 2 HBML IV. B. 1403. a) 19. kötet, 1898: 91. sz. 271