Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Erdész Ádám: A 48-as kultusz a dualizmus korában

tok előttünk az sem, hogy mért volt mindeniknek a járásában valami sajátságos bátortalanság, mit az éveken át hurcolt bilincs okozott

1

." - írta Zsilinszky Mihály a fiatalok körében különösen népszerű Terényi Lajosra emlékezve.

8 A március 15-i ünnepeknek kezdettől fogva nagy figyelmet szentelő sajtó megsokszorozta az első, szűk körben zajló megemlékezések hatását; s a helyi lapoknak része volt abban is, hogy e megemlékezések néhány év alatt normatív mintává alakultak. A Gyulán megjelenő megyei hetilap, a Békés a dicséret mellett a feddő szóval sem fukarkodott, ha valahol megfeledkeztek a fokozatosan gyökeret verő ünnepről. A gyulai ifjak második alkalommal társasvacsora keretében emlékeztek, ám a következő évben (1875) megfeledkeztek az évfordulóról. A helyi újság szerkesztője nagyon szigorúan megrótta az „előkelőbb osztályhoz" tartozó, tehát a politikai akaratképzésben majdan részt vevő ifjakat feledékenységük és nemtörődömségük miatt.

9 Utóbb kiderült, a fiatalok az első, mintaadó megemlékezések megszervezésével elvégezték a maguk feladatát, s a rendezői szerepet csakhamar átvették a jól működő gyulai körök. Az 1870-es évek második felétől a március 15-i ünnepek egyik székhelye az 1841-ben alapított s 1856-ban újra engedélyezett megyei kaszinó lett. A vármegyei tisztségviselőket, a megyei közéletben részt vevő arisztokratákat s az országos politika színterén is szerepet játszó helyi politikusokat tömörítő, nemzeti liberális szellemiségű kaszinó alapításától a kiegyezést követő évtized végéig a város legfontosabb politikai centruma volt. Meghatározó személyiségei - pl. Wenckheim Béla, Terényi Lajos - vezető szerepet vállaltak a szabadságharc idején. Amint arról korábban szó esett, a kaszinó 1848^49-ben a mozgósítás intézményesült szervezeteként működött. Természetes, hogy ebben az egyesületben - a szabadságharc egykori résztvevőinek aktív közreműködésével - korán ünnepelni kezdték március 15-e évfordulóját. Az 1870-es évek közepétől a Polgári Kör is minden évben megrendezte a maga népes társasvacsoráját. A körhöz tartozó - több-kevesebb alkalmazottal dolgozó - iparosok és kereskedők, honoráciorok az 1848-as jogkiterjesztés nyertesei közé tartoztak. Az egyesület tagjai közül többen részt vettek a szabadságharcban, így nem csoda, hogy az egyesület szellemi önmeghatározásának 1848 lett a fundamentuma. A Polgári Kör az 1880-as évek legelejére létszámát, gazdasági erejét és politikai befolyását tekintve a város első számú társaskörévé lépett elő. S mint ilyen, mintát adott a városrészenként alakult, nagyobbrészt földmíveseket tömörítő olvasóköröknek és a szaporodó érdekvédelmi jellegű szakmai szervezeteknek. Az etnikai és felekezeti határokat is tükröző városrészi olvasókörök közül a református tanítók és egyházi tisztségviselők irányítása mellett működő Újvárosi Olvasókör rendezett először március 15-i megemlékezést. Az 1880-as évek közepétől fogva megszaporodtak az ünnepi színterek. Csaknem valamennyi kör és egylet megrendezte a maga közvacsoráját, a népszerűbb vendéglőkben alkalmi résztvevőkkel kiegészült baráti társaságok ünne8 ZSILINSZKY M. 1887, 6. p. 9 Újdonságok. Békés, 1875. március 21. 263