Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Pálmány Béla: Az első nemzeti ünnep – 1849. március 15.

getlenségi Nyilatkozat elfogadása és Kossuth kormányzóvá választása, április 19. után az ország szinte minden megyéjében és városában ünnepélyeket és népgyűléseket tartottak, amelyeken hódoló nyilatkozatokat tettek a független Magyarország, annak kormányzója, Kossuth Lajos, kormánya és honvédsége iránt. Ezek az ünnepségek azonban már egy újabb előadás tárgyát képezhetnék. Az elmúlt százötven esztendő alatt a magyarságnak többnyire nem adatott meg, hogy szabadon és a saját akaratából választott kormánya támogatásával ünnepelhesse meg a polgári nemzetállam születésnapját, március 15-ét. Ferenc József császár, a magyar szabadságharcot vérbe fojtó, 1867-ig megkoronázatlan trónbitorló király hosszú uralkodása idején március 15. a 48-as és függetlenségi ellenzék nemzeti ellenállásának a napja maradt, a két világháború között, bár állami ünneppé nyilváníttatott e nap, a Kossuth vagy Széchenyi?-dilemma osztotta meg a magyar értelmiség ítéletalkotását. A mi generációnk tudja, hogy 1957től 1989-ig március 15-e megünneplését a hazugságok és a nyílt hatalmi erőszak tette keserűvé minden nemzeti érzésű magyar számára, még határainkon belül is. Értékelni és becsülni kell tehát azt a vívmányt, hogy 1989. március 15. óta végre szabad szívvel és lélekkel emlékezhetünk Petőfire és társaira, vallhatjuk meg szívünk szerint nemzeti hovatartozásunkat. Ha a nemzet kórusában a pártok szólamai évről évre disszonáns hangokat is hallatnak, az ifjúság csillogó szemei és tiszta hangja reményeket táplálhatnak bennünk a jövő évezredre. IRODALOMJEGYZÉK BALOGH Z. 1998 - BALOGH Zoltán: Egy város a forradalomban. Losonc, 1849. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (Szerk.: Szvircsek Ferenc) Salgótarján, 1998. HEGYESI M. 1999 = HEGYESI Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben. 1999. KLÖM XIV. = Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. II. r. 1849. január 1-április 14. Kossuth Lajos összes művei XIV. (S. a. r.: Barta István) Akadémiai Kiadó, Bp., 1953. OLÁH Gy. 1892 - OLÁH Gy.: Békésvármegye 1848-1849. 7-7/. kötet. 1892. PSÖK 1972 = Petőfi Sándor összes költeményei. Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1972. PSÖPML 1974 - Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése. Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1974. SPIRA Gy. 1998 - SPIRA György: A pestiek Petőfi és Haynau között. Enciklopédia, Bp., 1998. SZABAD Gy. 1994 = SZABAD György: Kossuth Lajos üzenetei. Ikva, Bp., 1994. SZABÓ 1.1948 - SZABÓ István (szerk.): A szabadságharc fővárosa, Debrecen. 1849. január-május. Debrecen, 1948. SZINNYEIJ. 1887 = SZINNYEI József: Komárom 1848-49-ben (Naplójegyzetek). Bp., 1887. 251