Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Kövér György: A csapodár Flóra, avagy a polgári normaszegés emlékképei

pirult rózsáit és férjet keresett. Nekem szerelem kellett, pusztító lángú, csodás nagy szenvedélyektől izzó, emésztő szerelem és anyám csak férjet keresett'.'

15 Az elbeszélés szerint ennek a keresésnek volt eredménye az első vőlegény, egy pozsonyi „daliás szépségű huszártiszt", akit a visszaemlékezés nem nevez meg (férjként ismerjük a haláleset-felvételi iratból).

16 A menyasszonyság idején tűnt fel a történetben a francia komorna közvetítésével a „népszerű sportsman" (szintén névtelenül), s a találka egy első emeleti lakásban ért véget - Flóra elbeszélése szerint - „anélkül, hogy történt volna valami".

17 Amikor a mamának azonmód sírva elpanaszolta a történteket, a válasz ez volt: „Csak botrányt nem szabad csinálni". Az esküvő a Deák téri templomban történt.

18 A Pozsonyban az ifjú házasok tiszteletére rendezett estebédnél Flórának már kínos kalandja kezdődött Sz. gróffal, a „legszebb Pozsonyban élő arisztokratával" (aki az első a legalább monogrammal megjelölt lovagok között!). Az első válásra azonban nem őmiatta, hanem „egy pozsonyi milliomos jogász fia miatt került sor" (ismét monogram nélkül). Flóra rájött, hogy „szerelem nélkül ment férjhez". Bejelentette urának válási szándékát, majd összecsomagoltatott és meg sem állt a jogásza által a bécsi Imperial szállóban kivett négyszobás lakosztályig.

19 Férje azonban nem hagyta annyiban a dolgot, testvéreivel utánament és „lovasságifedezet mellett" hazavitte. A „nem éppen lovagias hangnemű tárgyalás" különös szerződéssel ért véget, amit hamarosan egy másik egyezség követett.

20 A válóper másfél évig tartott, s miis SPLÉNYNE 1908, 4-5. p. 16 Földvári Schmidt Károly Lajos főhadnagy 1893-ban II. Vilmos király 6. württenbergi huszárregimentjében szolgált. Nyilvánvalóan azonos azzal a (láthatóan nőtlen) alezredessel, akit Schmidt Albert ny. főhadnagy és brassói birtokos fiaként, bátyjával, a kétcsaládos Gusztáv Sándor ny. őrnaggyal együtt emelt Ferencz József nemesi rangra, 1915-ben (GERŐ J. 1940,184. p.). 17 SPLÉNYNE 1908, 5-7. p. Különösen tanulságos a kritikus eset leírása: „Csak amikor a sportsman élveteg ajkát éreztem meztelen karomon, akkor eszméltem fel és riadtan menekültem három szobán át, de hasztalanul. Mint egi/ vigyorgó satip- úgy követett az ország első gavallérja és szerelemről suttogott, gőgicsélt a szája, aki megvesztegetett cselédek révén tőrbe csalta egyazon társadalmi osztály másik férfiénak — menyasszonyán A szerelem mézét vágytam megismerni s elsőbben annak szennye csapott felém. De nem hagytam szűzi testemet a kéjencnek; kétségbeesett erővel védekeztem s a küzdelemből végre is győztesen kerültem ki, a lovag összeesett egy karosszékben és én menekülhettem." 18 Flóra az egész könyvben tabuként nem ejt szót zsidó származásáról, így azt is csak az anyakönyvből tudjuk, hogy Pesten, tizenhat éves korában (1890. szeptember 25-én) áttért az evangélikus vallásra. (MOL A 3505. Kaposvár. Izraelita születési anyakönyv. 2. kötet, fol. 7.) Az esküvőt az árvaszéki iratok tanúsága szerint viszont csak 1891. november 14-én tartották. » SPLÉNYNE 1908, 12-13. p. 20 Flóra: „Nem akartam magát megcsalni, mondtam, hogy magával élni nem fogok. Elutazom." Férj: „De akkor öröklendő vagyonának fele az enyém." Flóra reakciója: „Megdöbbentem ennyi cinizmus láttán, de gyermekfejjel áldozatot akartam hozni válásomért és férjem javára lemondani készültem négy millió korona örökrészem feléről csakhogy menekülhessek, de ebben családunk ügyvédje megakadályozott és megindult a válóperünk." (SPLÉNYNE 1908,14. p.) Flóra láthatóan igyekezett feledni és feledtetni a történteket. Az ajándékozási szerződés ugyan224