Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Kövér György: A csapodár Flóra, avagy a polgári normaszegés emlékképei

közben menyasszonya volt a szerelmes jogászfiúnak, Pozsony és Pest között in­gázva a már esküvői vacsorán vele kikezdő Sz. gróf kedvese lett, természetesen szinten szerelemből. „... néztem, gyönyörű drágakővel díszített jeggyűriímet; bizony a kis jogász képe foszlott, foszladozott, mint ősszel a kutyatejvirág fehér bolyhos gyü­mölcse, ha egyszer egy szélroham vágtat át a mezőn." 11 A gróf révén vált - szavai szerint - „a pesti mágnás társaság központjává". Mint írja, „a fiatal, könnyű fajsúlyú arisztokraták körülrajongtak, nagyúri léhaságaik, könnyűvéní élvhajhászatuk óriási befolyással volt fejlődő asszonyi lelkemre s lassanként elvesztettem minden kapcsolatot leánykori környezetemmel". 22 Az új társaság barát­női körébe Flórán kívül hárman tartoznak: R. May grófnő, egy volt főispán szép leánya, T. Mimi, egy francia konzul leánya és Cs. Ilona, egy csillagkeresztes hölgy húga. Ez az előkelő kompánia először a Hungária szállóban ütötte fel tanyáját, és tudatosan (felülről) szegült szembe a társasági normákkal: is valóban létrejött Pozsonyban, 1893. február 23-án, Schmidt Károly Lajos cs. és kir. hadnagy Hosszú utca 13. szám alatti házban lévő lakásán, Bartal György királyi köz­jegyző előtt, két D'Orsay gróf tanúskodása mellett. Másnaptól indultak meg az elhúzó­dó és nehéz tárgyalások egy új egyezség létrehozására, amint arról Wellisz dr. és Stein­bach István közjegyző elszámolásai tanúskodnak. Ennek során helyezik saját kérésére gondnokság alá Flórát (1893. március 18.). BFL IV. 1411 /B. 1648/1892. A létrejött köz­jegyzői okiratba foglalt 1893. április 8-i egyezség „az egymás iránt leírhatatlan ellenszenv és engesztelhetetlen gyűlölet" rögzítése után a válás megindításáról intézkedik. Ebben a férj „kárvótlásxd és fedezetül azon költekezésnek és kiadásoknak, melyek a házasság tartama alatt a házasfelek társadalmi állásával felmerültek és jártak és a nő bő anyagi viszonyainak meg­feleltek", a már az ügyvédtől felvett 76 520 forint 75 krajcáron felül (a számadás köte­lezettsége alóli felmentés megadása mellett) még 83 479 forint 25 krajcárt kap kész­pénzben. Ennek fejében visszavonja F. Antal hagyatékára vonatkozó igénybejelentését, amelyet az ajándékozási szerződés alapján tett, visszaadja - egy szobabútor kivételéve! - felesége összes ingóságát (bútorokat, fehér- és ruhaneműjét, egyéb „toilette" tárgyait és ékszereit), Flóra pedig kijelenti, hogy az ajándékozási szerződést saját akaratából írta alá. Ha eddig valakinek lettek volna kételyei, hogy mégsem, akkor ebből a Schmid­téknek rendkívül fontos passzusból látható az ügyvédi stratégia, amennyiben azzal operáltak, hogy a kényszer hatása alatt aláírt ajándékozási szerződést érvényteleníteni kérik majd a bíróságnál. Ennek nemcsak a tiszti karrier szempontjából lettek volna fatális következményei, hanem kitudódott volna a szökés története is, amit viszont mind a férfiúi becsület, mind az asszonyi hűség kikezdésére alkalmasnak bizonyult volna. Flóra egyébként emlékezésében megkönnyebbülten nyugtázza, hogy az érte vívott párbajban „komoly baja senkinek nem esett". SPLÉNYNÉ 1908, 14. p. 21 SPLÉNYNÉ 1908, 16. p. A jegyesség ügye azonban több mint zavaros. Dr. Wellisz ira­tai között ugyanis van egy elszámolás, amely az „F. Flóra eljegyzési ügyeiben" címet vi­seli, 1893. december 31-i kelettel. Június 25-től szeptember 28-ig tartó utazásokról szól Bécsbe és Badenbe, aminek során „Dr. Tafler bécsi ügyvéddel, gondnokolttal és a gróffal" (sic!) való tárgyalások szerepelnek. BFL IV. 1411 /B. 1648/1892. 22 Ekkor szakít vele bátyja, Jenő, miután egy ízben meglátta Sz. gróffal egy kocsiban, s azóta (a memoár szerint tíz év óta) nem beszél vele. (SPLÉNYNÉ 1908,17. p.) Sűrűsö­dik az időzavar, mert ha az első válás óta, akkor bizony tizennégy év is kellett, hogy le­gyen. Bár valószínűleg a konfliktusok már az örökösödés miatt elkezdődhettek. 225

Next

/
Thumbnails
Contents