Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Kövér György: A csapodár Flóra, avagy a polgári normaszegés emlékképei

A család (és a vagyon) A Freystädtler család feje, Antal 1892-ben hunyt el, 6 felesége, Schäffer Anna pe­dig 1896-ban. A hatvanas években Somogyban, az ottani hg. Esterházy-urada­lom bérlőjekánt volt ismert. 7 Halálakor már csak három utóda volt életben: Jenő, 24 éves magánzó (Váczi körút 21.), Ilona, férjezett Weitmann Milóné (Weidhofen an der lbs, Alsó-Ausztria) és Flóra, férjezett (akkor) Földvári Schmidt Lajosné (Szt. György, Pozsony megye). 8 A két leány Kaposvárott jött a világra: Ilona 1870-ben, Flóra pedig, legkisebbként, 1874-ben. 9 Az apa halálakor a Vaskoronarend és a Ferenc József-rend lovagkeresztjével büszkélkedhetett, és a kövesgyűri előnevet viselte. A Ferenc József-rend lovag­keresztjét 1870-ben, a Vaskoronarend harmadosztályú lovagi címét pedig 1873­ban kapta. 10 Az 1873-as kitüntetésekor már szereplő predikátum utalás volt ha­talmas vagyonának törzsét alkotó ingatlanai közül a Veszprém megyei tótvá­zsonyi birtokra, azon belül is a Kövesgyür nevű pusztára. Kiterjedt fekvőségei voltak még Szigligeten (Zala megye), Bőszénfán (Somogy megye), több háza Dudapesten és Kaposvárott, de megvolt még mementóként az 1849. június 14­én, Pétervárad bombázásakor elpusztult szülői porta telke is Újvidéken. A ha­gyaték méreteiről a levéltár mélyén bő egy évszázada pihenő végrendelet és a leltár részletesen tanúskodik. 11 Az 1892. május 2-án kelt végrendeletet az örökösök nem fogadták el eredeti formájában a hagyatéktárgyaláskor. Az atya ugyanis nemcsak egyetlen megma­radt fiát részeltette magasabb arányban a leányokhoz képest, hanem úgy ren­delkezett, hogy az ingatlanokat nem tulajdonba, hanem életfogytiglani haszon­élvezetbe adja. Ezeket sem ideiglenesen megterhelni, sem elidegeníteni nem le­hetett, hanem a „gyermekek mindegyike ezen illetőségét saját leszármazol részére fenn­tartani köteles, amennyiben pedig a gyermekek valamelyike leszármazók hátrahagyása nélkül elhal, ezen illetőség az elhalálozással testvéreinek leszármazottá szálljon át tulaj­donul". Az 1893. március 6-án létrejött osztályegyezség szerint a közszerzemé­nyes özvegy az ingatlanokból és ingóságokból kerekítve 4 millió 660 ezer forint értéket kapott, Jenő 1 millió 813 ezer, Ilona és Flóra pedig egyenlő arányban 2 millió 162 ezer forintot örökölt. A fennmaradt készpénzkészletre nézve szintén 6 KEMPELEN B. 1938, 93. p., illetve ÚJVÁRI P. 1929, 294. p. Haláleset-felvételi lapja sze­rint Tóthvázsonyban, 1892. május 15-én halt meg, nyolcvanéves korában. 7CSÁNKID. 231. p. 6 BFL IV. 1411/B. 1648/1892. 9 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) Mikrofilmtár. Kaposvár. Izraelita szü­letési anyakönyv. A 3505 1. kötet, fol. 183.; 2. kötet, fol. 7. 10 HANDBUCH 103., 104. p. A két „osztrák-császári kitüntetést" a kortárs magyar iroda­lom az osztrák-magyar érdemrendek között tárgyalja. Innen tudhatjuk azt is, hogy 1883-ig a Vaskoronarenddel „szinte a bárói, illetőleg lovagi cím elnyerhetése volt összeköt­ve". (MARCZIÁNYI Gy. 1886, 209. p.) Az eredeti alapszabályok 21. §-ának visszavoná­sa 1884. szeptember 20-tól lépett érvénybe. Lásd FELSZEGHY F. 332. p. » BFL IV. 1411 /B. 1648/1892. 221

Next

/
Thumbnails
Contents