Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

III. SZERTARTÁSOK ÉS TÖRTÉNELMI SZCENÁRIÓK - Szilágyi Márton: Dalidók az 1850-es években

- amelyről immár halálos betegen tért vissza családjához - ezt a nekrológok egyike finoman érzékeltette: „A boldogult még alig két hete Gyöngyösre utazott, költői estélyi rendezni, kiváltképen családapai gondok által ösztönöztetve... "

A1 A költő a dalidókat igyekezett visszakapcsolni az irodalom nyomtatott létformájához, hiszen 1861-ben külön kiadta szavalatkönyvét, amelyben repertoárjának reprezentatív darabjai kaptak helyet - s ezt a könyvet nyilván a dalidókkal egy időben megkísérelhette terjesztem is. Erre ugyan közvetlen adat nincs, de a kötet címleírása igen valószínűvé teszi ezt a következtetést: Lisznyai Kálmán szavalatkönyve saját költeményeiből, „A magyar nyelv szelleme" cimü felolvasásra készített élőbeszéddel melyet a költeményekkel együtt „Költői estély" címmel tartandó szavalati körútjára szerkesztett össze, Pest, 1861. Erre enged következtetni egy feleségének szóló, Esztergomból keltezett levele is (dátuma 1862. március 5.). Ekkor egy költői estélyre érkezett ide, s tovább akart indulni Győrbe és Pozsonyba - nyilván vízi úton - feleségét pedig, miután megkérte arra, hogy utazzon utána, részletes instrukciókkal látta el, melyik verseskötetéből hány példányt hozzon magával.

43 Ha a szavalatkönyvet áttekintve próbálunk meg képet alkotni a költői estélyeken feltehetőleg elhangzott versekről, akkor az a feltűnő, hogy Lisznyai mennyire kitapintható tematikus csomópontok köré rendezte el kiválasztott verseit, úgy, hogy minden egyes darabot személyre szóló ajánlással látott el. A családi idill megverselése mellett

44 a dal és költészet allegóriái

45 bukkantak föl itt, néhány borivást dicsőítő darab közé ékelve;

46 a leghangsúlyosabb mindazonáltal mégis Magyarország dicsőítése

47 és a hazai történelem egyes eseményeinek hazafias-allegorikus megverselése volt.

48 Ez jelentős váltásnak tűnik korábbi köteteihez képest. Sokatmondó, hogy ez a verseskötet ennyire eltolódott az allegorizáló, hazafias költészet irányába: a gyűjtemény paratextusai kizárólag az ilyen típusú befogadás sémáit írták elő. Mindez nem volt ugyan teljes újdonság, hiszen már Lisznyai egyik korábbi kötetében, az Uj palócdalok címűben is a legnagyobb terjedelmű egység, a Balassa Bálint börtöndalai török fogságában ciklus is ilyen jellegű olvasatot látszott preferálni. Aligha véletlen, hogy ez a folyamat folytatódott: Lisznyai a nyilván legnépszerűbb szavalati darabo42 A Hon, 1863. február 14. 43 HOFFMAN M. 1931. 44 Erre példa: Csecsemőszeretet (Tihamérfiam születése); Kettecskén (LISZNYAI K. 1861, 3540. p., 41-44. p.). 45 Erre példa: Fülemile születése; Néhány szó a fülemiléhez; Fülemile temetése; Berzsenyi szobrának leleplezése (LISZNYAI K. 1861, 8-10., 20-27., 30-34., 146-153. p.). 46 Ide tartozik a kötet egyetlen, mástól származó verse is (a Lemondás című, Sárosy Gyulától), valamint: Rohamdal; Tokaji bor (LISZNYAI K. 1861,120-125., 126-136., 165-168. p.). 47 Például: Nemzeti dal; Magyar vendégszeretet; Az alföld; A magyar zene; Honfihit; Nemzeti ének; Magyarország tudóstársaság; Országos nóta (LISZNYAI K. 1861,1-7., 11-19., 28-29., 62-64., 70-72., 88-91., 118-119., 160-164. p.). 48 Mint pl.: Hogy hívták Mátyás királyt; A jó öreg hegedűs; Dalidó; Halálitélet és tudomány (ennek Mátyás király a hőse); Szent porszem (ennek Balassi Bálint); Honvédapotheosis (LISZNYAI K. 1861, 47-55., 56-59., 92-96., 97-117., 137-139., 169-173. p.). 177