Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
III. SZERTARTÁSOK ÉS TÖRTÉNELMI SZCENÁRIÓK - Hudi József: Gróf Zichy István főispáni beiktatása 1832-ben
kiváltságos elemek (nemesség, polgárság) aktív közreműködésével, a jobbágyság mint passzív szemlélő jelenlétében történt. A 16. században a főispáni kinevezéseket és beiktatásokat általában még nem jegyezték fel a vármegyei jegyzőkönyvekben. 19 A 17. századból már találunk főispánokra vonatkozó feljegyzéseket, amelyek segítségével archontológiai sorokat állíthatunk össze. 20 A 18. század első feléből a hivatalos iratokból, az 1780-as évektől a sajtóhíradásókból is pontos képet alkothatunk a beiktatás intézményéről. Veszprém megye 1639-től fennmaradt jegyzőkönyvei közül a 18. századiak rendszerint már a kinevezésről és a beiktatásról is beszámolnak. 21 A szertartások közül a század talán legnagyobb püspökének beiktatását emeljük ki: 1745-ben Padányi Bíró Márton püspök bevonulása, majd főispáni beiktatása nagy pompával ment végbe. Őt Bécsből jövet már Győrött (gr. Zichy Ferenc püspökkel az élen), majd útközben Nyúlon, Gyiróton és Zircen, aztán a megyeszékhely határában (a rátóti úgynevezett Nagymezőn), végül Veszprémben köszöntötték. Beiktatása - vármegyeház híján 22 - a régi püspöki palotában ment végbe. A megye hat fehér dán paripát és 400 forint készpénzt ajándékozott a pompakedvelő püspöknek. 23 A közel 4500 rajnai forintba kerülő beiktatás költségeit az adózókra vetették ki. 24 A „miserabüis plebs"-ei terhelő kiadásokat Padányi ellenfelei később eredményesen használták fel a Habsburg-udvarban a püspök lejáratására. 1792-ben Zichy Ferencet szintén pompás fogadásban részesítette a nemesség és a veszprémi polgárság; megyeházi beiktatása valóságos népünnepéllyé vált. Az ünnepség után „... az egész ökör... az ott lévő sereg sokasága által sas módjára körömmel széllel szaggadtatott, ugy hogy egy minitta alatt csak a puszta hel maradott. Hagyigáltatott annak utána a sok zsömle, szarvas; és folyt magos helynil a vörös és fejér bor. Szóval az egész vár Elisiummá vált." - örökítette meg az eseményt a csapó céh jegyzője. 25 19 Magyarország legkorábbi fennmaradt vármegyei jegyzőkönyvében, az 1500-tól kezdődő Zólyom megyeiben a 16. században - a későbbiektől eltérően - sem a kinevezést, sem a beiktatást nem tüntették fel. FÖGLEIN A. 1924, 468-469. p. 20 A Baranya vármegye újjászervezését alaposan tárgyaló Béli a távol lévő főispánt csak általánosságban említi, az önkormányzat elemzését egyenesen az alispánnál kezdi. BÉLI G. 1988, 23. p. 21 Az 1710. évi jegyzőkönyvek hiányoznak, így gróf Volkra Ottó beiktatásáról nincs leírásunk. Püspöki és vele örökös főispáni kinevezését 1710. május 28-án kapta. Vő. KÖRMENDY J. 1995, 16. p. E napon külön főispáni kinevezést is kiállítottak a részére, amely kimondja, hogy a Széchenyi Pál főispán halálával megüresedett főispáni széket kedvelt hívének adományozza. KÖRMENDY J. 1995, 44. p. 22 A várbeli megyeházát a református egyháztól 1717-ben elvett épületek helyén, 17451765 között építik fel.LUKICS P.-PFEIFFER J. 1933,111-118. p. 2 3 PEHMJ. 1934, 97-98. p. 24 PEHM J. 1934, 263. p. Az 1745-ös installáció tételei: a 6 dán ló ára 1400 Rft (rajnai forint), ünnepi asztal 104 Rft 70 krajcár, egyéb költségekkel összesen 4457 Rft 25 krajcár. 25 Laczkó Dezső Múzeum Adattára, 69. 557.1. A veszprémi csapócéh szegődtető könyve 1790-1885,194-195. p. A forrásra Koncz Pál veszprémi restaurátor hívta fel a figyelmemet. Önzetlen segítségét ezúton is köszönöm. 154
