Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

III. SZERTARTÁSOK ÉS TÖRTÉNELMI SZCENÁRIÓK - Hudi József: Gróf Zichy István főispáni beiktatása 1832-ben

Az új kor hajnalát jelzi, hogy 1832-ben a nemesek önkéntes adakozásából fedezték a költségeket. A 18. század „deák" beszédeit

26 fölváltották a magyar beszédek, amelyek - a díszletekkel együtt - a habermasi értelemben vett reprezentatív nyilvánosság fölbomlását, a polgári nyilvánosság felé való elmozdulást mutatták.

27 A nemesség teherviselése nem elszigetelt jelenség. Az 1832. május l-jén beiktatott somogyi főispán, Mérey Sándor szintén „minden -pompás szertartás nélkül" kívánta beiktatását, de az a nemesség áldozatvállalásával színpompás ünnepséggé vált. Nágocsról bandériumok kíséretében vonult be Kaposvárra, ahol a fegyveres polgárok, a hajdúk, az iskolások, a céhek és a zsidók mozsarak durrogása közepette, ünnepi díszben fogadták. A beiktatáson a nagypalota megtelt minden rendű urakkal, a karzat asszonyokkal. Az ünnepségen tizenkét megye küldöttsége vett részt. Este itt is volt díszkivilágítás, színházi előadás, sőt még tűzijáték is.

28 Zichy István veszprémi főispáni beiktatása a rendi korszak utolsó, nagy pompával megtartott beiktatása volt. 1845-ben pedig, amikor lemondott,

29 s helyére a köznemes Marich István Dávid volt győri főispánt nevezték ki főispáni helytartónak (adminisztrátornak), annak beiktatására már minden pompa nélkül került sor.

30 Hasonlóképpen járt el 1848 tavaszán a radikális liberális Hunkár Antal (1783-1762), akit az első felelős magyar minisztérium bízott meg a főispáni és a kormánybiztosi teendők ellátásával.

31 A főispáni beiktatás (installáció) szokásjogon alapuló szertartása a polgári korban is tovább élt, tartalma azonban jelentősen megváltozott. Már a külsőségek is elárulták, hogy a megmerevedett forma halálra van ítélve. A vármegye polgári ünnepe 1867 után a túlzó nacionalizmus, a kacagányos-díszmagyaros hivalkodás ünnepi alkalmává vált. 26

1782. május 14-én, amikor Gyulán gróf Teleki Józsefet beiktatták Békés megye főispáni (pontosabban adminisztrátori) tisztébe, a beiktató királyi biztos (vázsonykői gróf Zichy Ferenc) „széf deák beszédet mondott", melyre Teleki is „gyönyörű deák beszéddel válaszolt". A beiktatás érdekessége az volt, hogy a vármegyében honos felekezetűek közül kiválasztott két-két katolikus, református, evangélikus és görögkeleti vallású jegyespárnak lakodalmat tartott, s a nyolc menyasszonynak fejenként 25 rajnai forintot adott ajándékba. Magyar Hírmondó, 1782, 313-314. p. 27 HABERMAS, J. 1971,14-23. p. 28 SOMOGY 1832. 29 VeML IV. 1. b) 1693/1845. (Gróf Zichy István főispán leköszönő levele). 30 VeML. IV. 1. b) 1631 /1845. (V. Ferdinánd leirata, amelyben Marichnak felmentést ad a beiktatási ünnepély alól). 31 Hunkár 1848. május 20-ai főispáni kinevezéséről és hivatalának elfoglalásáról beszámol emlékirataiban is. Vö. LUK1NICH 1.1926, 366-367. p. 155