Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Prepuk Anikó: A Millennium ünnepe az izraelita sajtó tükrében

ses.

28 A zsidó tanítókat kibocsátó Országos Izraelita Tanítóképző Intézet neológ irányítás alatt működött, amit viszont az ortodoxia a vallásos nevelés elhanyagolása miatt támadott. Az ortodoxok ezért évek óta saját tanítóképző felállítására törekedtek, amelyhez az ünnepi légkört kihasználva tették meg az első lépéseket. A tervet a nagyváradi hitközség karolta fel, s a millenáris ünnepségen tízezer korona összegű alapítványt tett az alábbi indoklással: „Az orthodox zsidó hitfelekezet sarkalatos alapelvét képezi, hogy ragaszkodva az ősi hithez, egyszersmind a nemzeti eszme szolgálatában álljon, a nemzeti kultúrát mívelje. A törekvésének azonban nehezítő körülménye van abban, hogy iskolái számára nem neveltetnek olyan tanítók, akik kellő végzettség mellett egyszersmind vallásilag is teljesen megbízhatók lennének... Vallásos, alaposan képzett jó magyar tanítókat akarunk nevelni! Ez által utat fogunk nyitni a nemzeti kultúrának azon területeken, ahol azt a mi kezeinkből nemcsak idegenkedés nélkül, hanem bizalomtelten, sőt lelkesen fogják fogadni."

29 A neológok nem hagyták említés nélkül a tervet: „,.. ha már elhatározták magukat orthodox atyánkfiai Nagyváradon, tették volna ezt inkább más czélra. Tették volna inkább egypár magyar tanító részére a jesivák javára, honnan papjait veszi az orthodoxia. Neveljék magyar nyelvre és magyar gondolkodásra leendő papjaikat, nehogy gyalázatot hozzanak a zsidó névre Magyarországon... "

30 A neológia és az ortodoxia szembenállását láthatóan az ünnep légköre sem enyhítette. Az ortodoxok egy-egy ballépését a neológ sajtó szellőztette a legélénkebben, a jobboldali lapokat megelőzve éles hangon határolódott el minden olyan eseménytől, amely a hazafiatlanság vádját kelthette. Egy ilyen konfliktusba enged betekintést a munkácsi ortodox zsidóság körül kialakult bonyodalom. Munkácson 1896 nyarán zajlott az Árpád-emlékszobor alapkőletétele, amelynél a város felekezetei tisztelegtek a kormányt képviselő igazságügyi miniszter előtt. A tervek szerint az izraeliták küldöttsége is tiszteletét tette volna, az ortodox elöljárósággal elégedetlen néhány hitközségi tag azonban kieszközölte, hogy a miniszter külön fogadja. Mivel hivatalosan csak egy hitközség működött Munkácson, az elöljáróság tiltakozott a főispánnál, s kilátásba helyezte, hogy abban az esetben, ha a másik csoportot is fogadja a miniszter, a hitközség küldöttsége nem szándékozik a hivatalos fogadásokon részt venni. Erre a lépésre a „kiválók" elálltak eredeti szándékuktól, a főispán azonban arra hivatkozva, hogy a zsidó közösség különböző csoportjai nem tudnak megegyezni, elejtette az izraeliták tisztelgését.

31 A munkácsi zsidók távolmaradása nem maradt titokban, hiszen a hatezer főnyi ortodoxia a város lakosságának felét, s egyben legnagyobb felekezetét alkotta. Az esetről beszámoltak az emlékműavatásról tudósító lapok. Leghangosabban azonban az Egyenlőség tiltakozott. Szabolcsi Miksa a munkácsiak távolmaradását az egész hazai zsidóság szégyeneként értékelte, s megragadta az alkal28 MÚLTRÓL 1896, 4-5. p. 29 TANÍTÓKÉPEZDE 1896, 3. p. 30

HÍREK1896,ll.p. 31 VIADOR 1896,1-3. p. 126