Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Prepuk Anikó: A Millennium ünnepe az izraelita sajtó tükrében

mat arra, hogy fellépésre ösztönözze a kormányt a magyarul nem tudó rabbik­kal szemben. A neológ zsidóság számára a Millenniumot nem kevésbé zavaró esemény­nek számított Theodor Herzl röpiratának megjelenése az önálló zsidó állam lét­rehozásáról. A magyarosodó csoportok körében minden bizonnyal máskor sem találtak volna melegebb fogadtatásra az asszimiláció lehetőségét tagadó herzli gondolatok, 32 az ezredéves ünnep és a röpirat megjelenésének véletlen időbeli egybeesése azonban újabb demonstrációs lehetőséget kínált a neológ sajtó szá­mára, amellyel az Egyenlőség élt is. Az 1896. február közepén megjelent mun­kát 33 Szabolcsi Miksa már március elején vezércikkben támadta: „Vegye tudomá­sul egyszer mindenkorra mindenféle cionista és hazaszerelő, hogy e földön vannak gyö­kereink, hogy ez a föld a mi szentföldünk, hogy e föld mással föl nem cserélhető..." 34 E heves érzelmi reakciót csak néhány hónappal követték a higgadtabb hangvételű his tori kus-teoretikus ellenvetések. Ha az 1896-os év mérlegét akarjuk megvonni, szembetűnő az események vé­letlen egybeesése. A recepció, a „testvériesülést" jelentő Millennium és ellen­pontként a cionizmus megjelenése különböző lehetséges utakat jelölnek, ame­lyek kínálják a magyarázatot, hogy az év eseményeit a hazai zsidó történetírás hagyományait követve, az asszimiláció és a bezárkózás vagy kiválás kettősségé­ben értelmezzük. Az ünnep alatt megfogalmazott gondolatok azonban azt mu­tatják, a zsidóság két nagy csoportjának magyarságképe sokkal több hasonló­ságot rejt, semmint arra a közöttük dúló vitákból következtethetnénk. A konf­liktusok ellenére ugyanis kirajzolódik egy közös nevező, amelyben határozottan érezhetőek az önmegtartásra, illetve az önmegtartással együtt történő beillesz­kedésre irányuló törekvések, amelyek egyaránt jelen voltak az ortodoxok és a neológok körében, még ha megvalósításához külön utakon jártak is. Összessé­gében úgy véljük, a Millennium és eseményei sokkal inkább az integráció folya­matának képezik az egyik állomását, semmint elhelyezhetőek lennének az asszimiláció és a bezárkózás vagy kiválás kettősségében gondolkodó hagyomá­nyos történet keretében. 35 IRODALOMJEGYZÉK ALAPÍTVÁNY 1896 = Az „Országos magyar izraelita közalap" első alapítványa. Egyenlőség, 1896. június 5., 9. p. ALAPKŐLETÉTEL 1896 = Alapkőletétel, Zsinagógaavatás. Egyenlőség, 1896. június 31. BOLOND DOLOG 1896 = Bolond dolog. Egyenlőség, 1896. május 15. 32 HERZL, T. 1896. 33 HALÁSZ Z. 1995, 112-121. p. A témáról mélyrehatóbb elemzést nyújt SCHWEITZER G. 1994. 34 SZABOLCSI M. 1896,1-2. p. 35 E hagyományos nézőpont érvényessége kérdőjelezi meg GERO A. 1993, 295-317. p. 127

Next

/
Thumbnails
Contents