Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Sári Zsolt: Az úrnap: katolikus ünnep és társadalmi esemény. Az ünnep társadalmi jelentősége és változásai a 20. században

A katolikus körmenetek indító okaként a következőket nevezhetjük meg: 1. Isten nyilvános dicsőítése;

9 2. Isten kiengesztelése; 3. védekezés, bajelhárítás; 4. a kereszténység diadalának kifejezése, az egyházhoz való tartozás megvallása; 5. emlékeztetés, hogy a földi élet csak zarándoklat, célja a mennyország elérése.

10 Az úrnapi körmenetek kialakulásában jelentős szerepet játszottak a más napokhoz kötődő, hasonló rituális mozgások, a határkerülés, a határ és a falu megszentelése, melyeknek célja a termés bőségének biztosítása, Isten kiengesztelése és kérése, hogy minden bajt és betegséget tartson távol a falutól. Ilyen körmenet volt az, mikor vihar esetén szentséggel körüljárták a falut, hogy megoltalmazzák a határban lévő termést, a falu házait. Az úrnapi körmenetek megőrzik ezeknek a korábbi precesszióknak a funkcióit, de hozzájuk járul még az oltáriszentség dicsőítése, annak körülhordozása, valamint a katolikus egyházhoz való tartozás fontos kifejezői is lesznek.

11 A körmenetek számos társadalmi, lúerarchikus jellemzővel bírnak, meghatározott a körmenetben részt vevők sorrendje: mindenki csak ezt a sorrendet betartva vett részt abban. Tekintsünk át egy klasszikusnak tekinthető körmeneti sorrendet (természetesen településenként felfedezhetünk különbségeket, eltéréseket, de a struktúra meghatározó és általánosan elterjedt volt)! A körmenet elején az elsőáldozói ruhájukban vonuló kislányok kosaraikból virágszirmokat szórtak a körmenet teljes útvonalán. A körmenetet a feszület vezette, amelyet egy köztiszteletben álló férfi (gyakran az egyháztanács elnöke) vitt. Az ország több vidékén ismert Mária-szobrok, Jézus Szíve-szobrok körmenetben való hordozása. A körmenetben templomi zászlókat, lobogókat, céhek és vallási társulatok zászlóit is vitték. Az iskolás gyermekek a tanító vezetésével az oltáriszentség előtt felsorakozva vonultak. A pap előtt vitték a tömjénfüstölőt, a thurimbulumot. A baldachin alatt a pap vitte az oltáriszentséget a monstranciában. Ezután a körmeneten részt vevő papok, a település elöljárói, az egyháztanács tagjai következtek. A hívek a kántor vezetésével két nagy csoportban következtek: elöl a férfiak (gyakran még a baldachin előtt), utánuk az asszonyok. Megtiszteltetésnek számított és a társadalmi presztízs jele volt az ünnep során bármiféle feladat és tisztség teljesítése: az oltársátrak építése, díszítése, a lobogók, a baldachin, a feszület vivése. 9 „A kenyér színe alá rejtőzött Békefejedelmének, a Seregek Ura s Istenének az őt imádó hívek sorai közti díadaljárata." LONOVICS J. 1857, 265. p. 10 PÁZMÁNY P. 1636,172-178. p. 11 „... az egész keresztény világ, a mái napon, különb-féle szép készületekkel, örvendetes éneklésekkel, dobok, trombiták harsogásával, utzánként kiséri és dücsőíti Christust, ennek a mennyei lakodalomnak rendeléseért." PÁZMÁNY P. 1636,122-123. p.; BÁLINT S. 1989, 346. p/ 113