Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Sári Zsolt: Az úrnap: katolikus ünnep és társadalmi esemény. Az ünnep társadalmi jelentősége és változásai a 20. században

játékok voltak, amelyek a népies misztériumjátékokra is hatást gyakoroltak. A játékok közös jellemzője, hogy nem egyetlen helyhez kötött színpadon kerültek bemutatásra. A különböző jeleneteket vagy egy kocsiszínpadon - amely együtt haladt a körmenettel -, vagy a körmenet útvonalán, a város különböző pontjain előre elkészített emelvényeken mutatták be.

7 A középkori némajátékokat a különböző céhek, vallási társulatok mutatták be (Corpus Christi Társulatok), a barokk misztériumjátékait azonban már az egyházi iskolák diákjai adták elő. Ezeknek a színjátékoknak, iskoladrámáknak (amelyek párhuzamba állíthatók a passiójátékokkal) középpontjában az ószövetségi prefiguratiók, az ünnepi dicséretek, salutatiók álltak. Az úrnap jelentőségét magyarázó jelenetek - a zsidók frigyládájának és a tékozló fiú történetének példázata - mellett nemcsak ó- és újszövetségi történeteket, dramatizált passiókat, katekizmusi tanításokat (pl. a hétszentségről), hanem érdekes, világi témájú közjátékokat is bemutattak. Az úrnapi játékok 17. századi szövegtöredékei után a következő évszázad írásos forrásai között már a nyomtatásban megjelent úrnapi beszédek, prédikációk nyújtanak néprajzi adalékokat az 1700-as évek úrnapi kultuszához. Ezek a prédikációk űrnapján vagy a nyolcadába eső vasárnapon hangzottak el, legtöbbször nem a templomban, hanem a körmenet során, a főtéren vagy valamelyik utcai oltárnál. Ebben az időben már alig-alig találkozunk a körmenetekben előadott úrnapi játékokkal, ezért feltételezhetjük, hogy ezek a prédikációk, tanítások vették át a misztériumjátékok szerepét. A Habsburg uralkodók is nagy pompával tartották meg az úrnapi körmeneteket, Pozsonyban, majd Budán az 1940-es évekig megmaradtak a feudális színezetű körmenetek. A barokk pompa körmenetei erős hatással voltak a falusiakra is, egészen a 20. század második feléig. 2. A körmenet és társadalmi jellemzői Az ünnep 1264-es megjelenésekor a körmenet még nem volt a hivatalos ünnepi liturgia része, illetve abban a formában volt megtartva, ahogy más ünnepekhez már kapcsolódott. Az úrnapi körmenet első említése Kölnből származik: 1272ben a Szent Gereon-templomban űrnapján tartanak körmenetet, a végén adott áldással. A korábbi évek körmeneteiben az ereklyék körbehordozása volt az egyik legfőbb motívum, ami az úrnapi körmenetek része marad hosszú évszázadokon keresztül. Az oltáriszentség körmenetekben való körülhordozását nehezítette az, hogy a monstrancia (szentségtartó) csak a 14. század elején jelent meg, addig az eucharisztiát csak kehelyben tudták vinni. A szepesi zsinat egyik kánonja arra enged következtetni, hogy a körmenetben több oltáriszentséget is vittek az ereklyék mellett.

8 Ez azt az elképzelést erősíti, hogy szentségtartó hiányában egy kehelyben több szentostyát is vittek. 7 DÖMÖTÖR T. 1964, 203. p. 8

BALANYI Gy. 1953, 290. p. Vö. RAINER L. 1901. 112