Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Sári Zsolt: Az úrnap: katolikus ünnep és társadalmi esemény. Az ünnep társadalmi jelentősége és változásai a 20. században

táriszentség körülhordozása, a szentségi körmenet azonban csak a 15. században vált általánossá. Magyarországon is még a 13. században megjelenik az ünnep. Első írásos említése 1271-ből, Kolozsvárról származik: „Quinta feria proximo, antefestum SS. Corporis Christi."

2 Az úrnap a reformáció előtti Magyarország egyik legkedveltebb, legnagyobb egyházi ünnepe lett, gyakran karneváli pompával, ünnepi külsőségekkel megtartott népünnepély. Ezt tükrözi a modenai követ, Daniero Tamás leírása is az 1501. évi budai körmenetről: „Az úrnapi körmeneten - melyen az óriási néptömegen kívül ő felsége is részi vett - érdekes látványosságot adtak elő, ugyanis valamely jóslat szerint, a mohamedán hitnek akkor lesz vége, ha Mohamed koporsója szétromboltatik. Ezt következőképp adták elő: Mohamed mecsetjét házunk előtt állítottak föl, a mecsetben a koporsó függött, melyet a szultán és számos pasa vett körül. Midőn őfelsége és a körmenet a mecset elé ért, óriási tűzsugár sújtott le a koporsóra és ezt, valamint a körülálló törökök nagy részét lángba bontotta. A mi pedig el nem égett, azt a magyarok óriási tömege megrohanta, botokkal, kövekkel izzé-porrá zúzta, sőt fogaival is szagatta. Valóban kiváló élvezet volt e roham szemlélése. Aptér közepén igen csinos szökőkút állott, melyből egész napon át kiváló bor folyt. A temérdek nép egész nap zarándokolt e csodaforráshoz. Bögrékkel, fazekakkal, kalapokkal merítettek a jeles italból, sőt némelyik csak a száját tartotta oda a borsugárhoz. Ütötték, verték egymást, csak úgy repült és tört a sok fazék, pohár, bögre. Soha ilyen nagy ünnepélyt nem láttam. A földön temérdek részeg hevert szanaszét, kiket azután lassanként hazaszállítottak. De az ünnepély koronája még csak ezután következett, a legsíírűbb tolongásba kappanyokat, ludakat és galambokat dobáltak, melyeket a tömeg óriási dulakodás közt ezer meg ezer darabra szaggatott."

3 Az úrnapi kultusz társadalmi jelentőségét is bizonyítja, hogy a körmeneteken részt vettek az ország vezető személyiségei, a főnemesek, az uralkodó és gyakran magas rangú külföldi vendégek is, mint például 1424-ben II. Manuel görög császár.

4 Az úrnapi kultusz fejlődését a reformáció állítja meg egy rövid időre, hiszen a reformáció hitvitáinak egyik szegletköve az oltáriszentség, az oltáriszentségben megnyilvánuló valóságos jelenlét lett. A református prédikátorok az úrnap és körmenete ellen fordulnak. Komáromi Csipkés György írta: „... superlát alatt iszonyú sok muzsikálással, loevéssel, dobolással, trombitálással zászlókkal hordoztatik az ostya."

5 Mégis nehezen csökken a körmenet népszerűsége. Ezt bizonyítja, hogy 1551-ben Szákon az ottani evangélikusok is megtartják az ünnepet és a körmenetet, az ostya körülhordozása nélkül.

6 Az ürnapi kultusz második virágzása az ellenreformáció és a barokk idején jelentkezik. A barokk körmenetek csúcspontjai a körmenetekben előadott szín2 BÁLINT S. 1989, 347. p. 3

SZAMOTA 1.1891. 4 BÁLINT S. 1989, 348. p. 5 KOMÁROMI CSIPKÉS Gy. 1671, 420. p. 6 PAYR S. 1924. 111