Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Sári Zsolt: Az úrnap: katolikus ünnep és társadalmi esemény. Az ünnep társadalmi jelentősége és változásai a 20. században

SÁRI ZSOLT Az úrnap: katolikus ünnep és társadalmi esemény. Az ünnep társadalmi jelentősége és változásai a 20. században* 2. Az ünnep kialakulása és elterjedése Történeti vázlat Az úrnap az eucharisztia, az oltáriszentség, Jézus Krisztus testének és vérének ünnepe. Az ünnep viszonylag késői keletkezésű, hiszen csak a 13. századtól tartják meg. Tárgya az oltáriszentség, Jézus Krisztus valóságos teste és vére. A római katolikus egyház megemlékezik erről az alapítás emléknapján, nagycsütörtökön is, de a nagyböjt miatt nem tud kellő pompával és örömmel ünnepelni - ezért tartották szükségesnek egy külön emléknap kijelölését. Az ünnep létrejöttét a 13. század körülményei, a korszak teológiai, egyháztörténeti viszonyai segítették elő. A középkor legjelentősebb és a korszak vallásosságának legszebb vonása az oltáriszentség iránti tisztelet fokozódása volt. Az eucharisztia körül zajló teológiai viták, Tours-i Berengárnak a valóságos jelenlétet tagadó eretneksége azt eredményezte, hogy „az egyház az átlényegülés tana mellett foglalt állást, és a valóságos jelenlétben való hitet külsőleg is mind határozottabb alakban fejezte ki".

1 A legfontosabb megnyilvánulások az átváltoztatott kenyér és a kehely felmutatása, az eucharisztia szentségházban való őrzése. Bár az eucharisztia iránti tisztelet fokozódott, a gyakori szentáldozás nem volt jellemző a 11-13. században. Az oltáriszentség tiszteletének legszebb megnyilvánulása azonban az úrnap kialakulása volt, amely egy 13. századi csodához, látomáshoz kötődik. Egy lüttichi cisztercita apáca, Julianna, magányos imái közben mindig ugyanazt a látomást látta: a fényes teliholdat megtört sugarakkal. Isteni látomásában azt a magyarázatot kapta, hogy a fénylő hold az egyházat, a megtört sugár pedig egy ünnep hiányát szimbolizálja. Az ünnep tárgya az oltáriszentség, az Úr teste és vére. Juliannát 1230-ban a rendház priornőjévé választották. Ekkor tárta föl titkát az akkori lüttichi főesperesnek, Pantaleon Jakabnak, a későbbi IV. Orbán pápának, aki 1264-ben az úrnapját az egyetemes egyház ünnepévé tette. Az ünnepi liturgia - a mise és a zsolozsma - szövegét IV. Orbán megbízására Aquinói Szent Tamás írta. Az úrnapi kultusz még az 1200-as években elterjedt Európa számos országában. Az úrnapi körmenet a középkor nagymiséi előtt megtartott monostori és káptalani körmenetekből fejlődött ki. Az úrnapi körmenetekben terjedt el az ol* A konferencián elhangzott előadás óta megjelent a szerző eddigi kutatásait összefoglaló munkája: Egy ünnep mindennapjai. Debrecen, 2000. 1 SZÁNTÓ K. 1988,

1. kötet, 468-469. p. 110