Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Mohay Tamás: Az ünnep eredettörténete vagy mondája: - Megfontolások a csíksomlyói pünkösdi búcsúról

1. A Cserey /Katona-szöveg A hargitai csata leírásának forrásául leggyakrabban id. Cserey Farkasnak (alighanem kéziratban levő) munkájára szoktak hivatkozni, melynek címe: Geographia Mariana Regni Hungáriáé. E „könyvnek" eddig nem sikerült nyomára bukkanni sem könyvtárakban, sem bibliográfiákban; nem ismeri Szinnyei, sem Petrik (pótlásai sem). Kereste Tüskés Gábor és Knapp Éva, nem találták,

1 tőlük azt is tudni, hogy már Balogh Ágoston sem tudta azonosítani (1872). 1998 májusában volt alkalmam látni és lemásolni egy kézírásos iratot

2 a gyulafehérvári Püspöki Levéltárban, 356/1780. szám alatt. Címe: Testimonium Illmi Dni quondam Wolfgangi Cserei De Origine Processionis et Devotionis Pentecostalis. Az első sor latinul: In Geographia Mariana Regni Hungáriáé de Statua Csikiensi habentur sequentia - s magyarul így folytatódik: - Vagyon Csik Székben... A felzeten: Wolfgangi Cserei Testimonium de Origine Processionis et Devotionis Pentecostalis in Csik, 1780 funii Nro 356. Ha e kézirat Csereytől származik (amit még nem vehetünk biztosra - származhat udvari papjától is vagy mástól), akkor mindenesetre ezt kell a legkorábbi kiindulópontnak venni a hargitai csata leírásához. Katona György (vagy Elek, ahogy Orbán B. említi) neve nem szerepel rajta. Egyelőre kétséges, hogy létezik-e valóban ilyen címen kötet; ha létezik is, lappanghat-e valahol. A kételyt az alapozza meg, hogy magából a könyvből nem ismerünk semmilyen más idézett részt más kegyképekkel kapcsolatban (erre már Tüskés Gábor és Knapp Éva is rámutattak), továbbá az, hogy a püspöki levéltárban levő irat sem ad semmüyen pontosító adatot (lapszám, kiadás ideje, helye stb.), főként pedig az, hogy furcsa lenne, ha egy nagynevű udvari tanácsos szerző a saját könyvéből éppen csak ezt az egy részt kivonatolta volna. A krasznai keltezés 1780. június közepén nem vág egybe azzal, hogy Cserey Farkas Bécsben élt, birtoka volt Krasznán. Ez azt a feltevést erősíti meg, hogy a krasznai udvari pap, Katona György írásával állhatunk szemben, ahogy azt Benkő Károly írja (1853). Ez a kézirat abban az időben keletkezett, amikor az erdélyi püspökök sora vizsgálódott a csudálatos csíksomlyói kegyszobor csodatételeit illetően, és sorjáztak a történetek. Ezek tanúvallomásokon alapultak meg feljegyzéseken, összegzésük az 1798-as Protocollum Statua-ban van. Cserey Farkas 1719-1782 közt élt, bécsi udvari tanácsos volt és több munkát is hagyott az utókorra. Köztük van egy Bécsben kiadott, illusztrált parafrázis a lorettói litániáról (ezt nemrég reprintben is megjelentették: Isten anyjának, Szűz Máriának lorétomi litániában lévő nevezetek rendjén folyó dicsérete 1772). Mária Teréziától 1777-ben a tasnádi és a krasznai uradalmakat kapta. Jótevője volt a ferenceseknek.

3 Krasznán házi káplánja volt 1778-79-ben P. Katona György, 1780-82ben P. Bőre Márk. Felesége Boros Kata, vele és a Cserey családdal kapcsolatban 1 TÜSKÉS G.-KNAPP É. 1988, 38. p., a 122. jegyzetben. 2 NAGY I. 1862 híradása nyomán. 3 GYÖRGY J. 1930, 451. p. 104