Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Mohay Tamás: Az ünnep eredettörténete vagy mondája: - Megfontolások a csíksomlyói pünkösdi búcsúról

a ferences rendtörténész Losteiner Leonard kéziratos Chronica című műve egész sor csodát beszél el. Nem tartható tehát kizártnak, hogy itt egy olyan történettel van dolgunk, amit egy hitbuzgó és ájtatos, Mária-tiszteletben élenjáró nemesember vetített vissza a múltba. 2. A Cserey/Katona-szöveg további útja Egy részletesebb kifejtés megmutathatná, hogy a Cserey Farkasnak tulajdonított szöveg a további százötven év során milyen utat járt be. Feltűnő, hogy a hivatkozások és idézetek mennyire nem pontosak: annyira nem, hogy voltaképp kétfajta szöveghagyományra gyanakodhatunk. Ezek fontos részletekben eltérnek egymástól: az egyik szerint a fejedelem csapatai a fegyverrel gyülekező férfiak és asszonyok puszta hírére, illetve látványára megfordultak, egy másik szerint valóságos ütközet zajlott le. Magát a szöveget e munkára hivatkozva sokan idézik: tudomásom szerint elsőként a ferences történész, Losteiner Leonard, egy 1786-87 körül datált munkájában (Propago...). Későbbi szerzők első kézből vagy mások hivatkozásaiból ismerték meg ezt a munkát (mert sosem látott napvilágot). Az érdekes az, hogy az eredettörténet kétfajta elbeszélése magánál Losteiner Leonárdnál is megjelenik: egy 1777-ben, tehát alig három évvel a Cserey/Katona-szöveg ideje előtt befejezett másik rendtörténeti munkájában (Cronica... ), a 192-193. pontokban leírja János Zsigmond kísérletét - valódi csata és annak pontos helymegjelölése nélkül. A következő hivatkozás e szövegre szó szerinti idézete egy 1802-ben Somlyón, a pünkösdi ünnep alkalmával elmondott szentbeszédnek. Ezt eddig nem idézték, fontossága abban áll, hogy a legkorábbi ismert szöveget tisztelhetjük benne, amely bizonyíthatóan nagyobb hallgatóság előtt hangzott el a pünkösdi búcsús ünnep alkalmával.

4 A beszédet alighanem Csedő Vazul ferences szónok mondhatta el. Ez valamivel bővebb, mint a levéltári szöveg: az ütközet helyszíneként tartalmazza a Csíki Láz helymegjelölést, valamint szól a kibontott hajú nők menetéről is. Az mindenesetre feltűnő, hogy bármiféle ismert publikációt megelőzve, ezrek előtt elmondott beszédről van szó, mégpedig éppen abból a ferences közösségből, ahol tizenöt-húsz évvel korábban Losteiner kétfajta szövegváltozata is megszületett. A csata első publikált változata Jordánszky Elek 1836-ban megjelent könyvében található, ezen keresztül vált a szöveg és a történet közismertté. A későbbiekben Erős Ferenc Modeszt (kéziratában és annak 1852-ben kiadott változatában), Benkő Károly (1853), Nagy Imre (1862), Orbán Balázs (1869, hivatkozással Benkőre), Ferenczi Károly (1894, Somlyón elmondott szentbeszédben), Bandi Vazul (1901), Tima Dénes (1907), György József (1930), Lévay Mihály (1935), Endes Miklós (1938), Boros Fortunát (1943), Domokos Pál Péter (1979), Magyari András (1997) idézték a szöveget - ahogy az lenni szokott - eltérésekkel, kihagyásokkal tarkítva, pontosabb vagy pontatlanabb hivatkozásokkal korábbi közlésekre. 4 OSZK Quart. Hung. 1435/2., 20-22. 105