Schneider Miklós emlékezete - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 33. (Salgótarján, 2001)
Kovács Béla: Schneider Miklós tudományos munkássága
KOVÁCS BÉLA SCHNEIDER MIKLÓS (1933-1981) TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA (Vázlat egy 2001. november 6-án elhangzó megemlékezéshez) Mielőtt a címben foglalt mondandóm tényleges kifejtését megkezdeném, szükségesnek tartom, hogy 1950-től kezdődően röviden áttekintsem a megyei levéltárak és az itt dolgozó munkatársak publikációs lehetőségeinek alakulását. A törvényhatósági levéltárak államosítása után az 1950-es évektől kezdve a viszonylag kis létszámú megyei állami levéltáraknak igen sok munkát adott a gyűjtőköri illetékességükbe utalt szervek levéltáraiban és irattáraiban felhalmozódott anyag begyűjtése. Az iratanyag jó részéről még a legnagyobb jóakarattal sem lehetett azt mondani, hogy megközelítette a vármegyei levéltárakban megteremtett rendezettség szintjét Ezért a szakmai főhatóság (LOK) érthető módon a levéltárosok munkáját a levéltári anyag rendezésében, pontos nyilvántartásában és segédletekkel történő ellátásában határozta meg. Az évekig tartó rendezési munkák során csaknem mindenhol elkészültek a csomójegyzékek. majd az alapleltárak, majd az eszmei fond- és állagjegyzék kialakítása után ennek rendjébe kellett az iratokat csoportosítani. Az 1960-as évek közepéig csak néhány volt főlevéltárnoknak volt módja arra, hogy a saját érdeklődési körébe vágó történeti témában komolyabb kutatásba fogjon. A főhatóság inkább a levéltár-elméleti témák feldolgozását, illetve a forrásközlések kiadását szorgalmazta. Ebben az időszakban központi utasításra még el kellett készíteni a feudális kori összeírások adatainak cédulakatalógusát, a kéziratos térképek jegyzékét, a Sorsforduló című kötethez a megyére vonatkozó források leírását. A megyei levéltárak tanácsi fenntartásba adása után (1968) a helyi vezetés úgy vélte, hogy új intézményének (amelyet a közművelődési intézmények közé soroltak 1 sajátos helyzete van, mert feladatai közé elsősorban az illetékességi 23
