Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

hez való igazítását és a köztartozások utáni kamatterhek mérséklését. Mivel azonban az utolsó indítványról igen ellentétes nézetek merültek fel, javasolták a kérdés megvitatását a Községi Közlöny hasábjain is. A tisztújításon elnökké dr. Paulus Józsefet, alelnökké Gálffi Nándort, főjegyzővé Raffai Jánost, jegyzővé Wolff Bélát, pénztárnokká Regős Jánost választották. Az érdekképviseleti választások után a törvényhatósági bizottság tagjai dr. Paulus József és dr. Lehotzky Károly, póttag Gálffi Nándor lett. Az 1935-ös közgyűlés színhelyéül Ipolyságot, illetve ennek meghiúsulása esetére Nagymarost választották. 1935-ben a Községi és Körjegyzők Országos Egyesülete változatlanul igényelte a községi törvény reformját, a jegyzők számára a szolgálati viszonyokat szabályozó rendelkezéseket, azaz: a pragmatika megalkotását, az adóigazgatás államosítását és ezen keresztül a jegyzők felesleges terhektől való mentesítését, valamint a község élére állításukat. A Nógrád-Honti Kultúra 1935. februári számában a jegyzői és tanítói egyesületek elnökei a volt internátusi alapító tagokhoz fordultak azzal, hogy minden adatot szolgáltassanak be magukról. Ekkor ugyanis a hágai csehszlovákmagyar vegyes döntőbíróság előtti internátusi per a döntés küszöbére érkezett. A bíróság melletti kormánymegbízotti hivatal ezen adatokat kérte, hiszen a magyar felek perbeli követelése az volt, hogy a csehszlovák állam a kezelésbe vett egyesületi internátus épületének értékéből fizesse ki a két egyesületnek járó részt azon arányban, melyben az alapító tanítók és jegyzők Nógrád magyar fennhatóság alatti területén éltek. 1935 szeptemberében a teljes bizonyító anyag összegyűlt. 1935-ben szabályrendelet rendezte a jegyzők és községi alkalmazottak szabadságidejét, a helyettesítés szabályait. A jegyzők évi négy, az élethosszig választott segédjegyzők három, a többi községi alkalmazott két heti szabadságra tarthatott igényt. A közigazgatási bíróság ítéletben mondta ki, hogy a gyakornoki idő a községi tisztviselők és alkalmazottak nyugdíjalapjába beleszámít, illetve a községnél helyettesként eltöltött idő is, ha az illető ilyen minőségéből közvetlenül jutott a végleges alkalmaztatáshoz. Nem számított azonban az alapba a tiszteletbeli minőségben eltöltött idő. A Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete fél évszázados jubileumát ünnepelte 1936. november 14-én Budapesten, ahol a vármegyét hárman képviselték. Jelen volt Kozma Miklós belügyminiszter is, aki megígérte a községi jegyzők munkaterhének csökkentését és anyagi helyzetük javítását.

93 1936-ban változás állt be a jegyzőképzés területén, melyre hatott a közigazgatás általános színvonalemelkedése. A 103200/1936. B.M. sz. rendelet a községi közigazgatási tanfolyamok időtartamát négy félévben állapította meg és bevezette a felvételi vizsgát is. Az új tanulmányi rendhez igazodott csakhamar 95. CSIZMADIA 1976. 440. p.); Paulus: A Nógrád-Hont vármegyei jegyző egyesület... NH. (1934. december 30.); Fontos kérelem... NHK. (1935. február, 13-14. p.); 4/1935. sz. N és HvHL. (1935. március 7. 4-5. p.); 73/1935. sz. N és HvHL. (1935. június 27. 6-9. p.); 70/1936. sz. N és HvHL. (1936. június 11. 10-11. p.); Rákóczi Fiúintemátus. NHK. (1935. szeptember, 90. p.); A jegyzők országos árvaház egyesületének... NH. (1936. november 22.) 87