Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

1933-ban a válság nyomán újra megérlelődött a közigazgatás reformja. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter reformjavaslatát ugyan törvényerőre emelték (1933: XVI. te), azonban csak néhány szakaszát hajtották végre. (A reform elsősorban az eljárási jogot érintette.) A közigazgatási tanfolyamhallgatók segélyezésére általában 50 pengőnyi segélyt adott az erre a célra létrehozott alapból a törvényhatóság egy-egy kérelmezőnek, mint pl. Frantz Gyula egri tanfolyami hallgatónak, aki gyakorlatát Kazáron szerezte és évfolyamának egyik legjobb hallgatója volt. 1933-ban az ügyvédi kar ismét harcot indított a közjegyzői magánmunkálatok eltörléséért, illetve a jogügyletekről szóló iratok szerkesztésére ügyvédi kényszer kimondása érdekében. E törekvés ellen emelte fel szavát Brogli József cikkében A Munka hasábjain 1933. május 20-án. Fő érvét a jegyzői intézménynek a falusi társadalomból gyökerező mivolta adta: „...maga a jegyzői intézmény, a jegyzői hivatás a néplélekből termelődött ki: Nem az államhatalom kreálta a jegyzői állást, a nép választotta ügyes-bajos dolgainak, írásos munkálatainak ellátására a jegyzőt már akkor is, amikor a jegyző csak magát a falut szolgálta és ezen a helyzeten mit se változtatott az a körülmény, hogy az államhatalom az idők folyamán mmd nagyobb mértékben vette igénybe a jegyzőt állami feladatok végzésére..." Október 14-én rendezte az egyesített vármegyei jegyző egyesület az évi rendes közgyűlését Balassagyarmaton. Itt is foglalkoztak a magánmunkálati jog elleni támadásokkal és a tagság tiltakozott e jog csonkítása ellen. Dr. Simonyi János rimóci körjegyző értekezést olvasott fel A községi jegyzői kar magánmunkálati jogkérdésének faluvédelmi vonatkozásai címmel. A másik előadást Gálffi Nándor tartotta. Ez a községi alkalmazottak fizetésének ügyével foglalkozott. Szerinte a fizetést a központi illetményhivatal kezelésébe kellene adni és a községek adóösszegébe az alkalmazottak fizetését is bele kellene foglaltatni. Újra kérték az adóbehajtás állami kezelésbe vételét és még számos más közigazgatási kérdésben foglaltak állást. A megejtett részleges tisztújítás során alelnökké dr. Lehotzky Károlyt (Vámosmikola), főjegyzővé pedig dr. Simonyi Jánost (Rimóc) választották meg. 1933. december 16-17-én tartották meg Budapesten a községek második kongresszusát több mint 1000 küldött részvételével.

94 A vármegyei jegyzői egyleti közgyűlése 1934. december 22-én ismét Balassagyarmaton került megrendezésre. Csekey Sándor kazári jegyző az országos egyesületi közgyűlések rendjét fejtegetve azt javasolta, hogy a vármegyei egyesületek vezetőmek kell fegyelmezniük saját tagjaikat, hogy az országos egyesület közgyűlése ne legyen unalmas és meddő szóáradat színhelye. Raffai János szokolyai jegyző A közszolgálati fegyelmezés lélektana cünmel tartott előadást. A sziráki járás jegyzői egyesülete indítványozta a létszámapasztások során megszüntetett állások újbóli rendszeresítését, az adóévnek a költségvetési év94. CSIZMADIA 1976. 464

v 431. p.; Műsoros estély Bujákon. NH. (1932. augusztus 7.); 4/1933. sz. N és HvHL. (1933. augusztus 7. 3. p.); NML V. 417. 5/1933.; Brogli József: Az ügyvédi kényszer és a falu. M. (1933. május 20.); Paulus: A Nógrád-Hont vármegyei jegyző egyesület... NH. (1933. december 17.) 86