Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

szintén csehszlovák területre eső Ipolyságot jelölték meg, második helyszínül pedig Rétságot.

92 A 20-as és 30-as évek fordulóján újra napirendre került a közigazgatás racionalizálásának kérdése, mely mozgalommá nőtte ki magát. Fő oka a gazdasági válság miatt szükséges állami kiadáscsökkentés volt. 1930-ban Magyary Zoltán Bethlen István elé e témáról részletes javaslatot terjesztett, s ennek nyomán a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán 1931-ben létrehozták a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet Magyary vezetésével, aki 1932-ben tanítványaival kidolgozta részletes racionalizálási programját. Már 1931-ben őket bízták meg a közszolgálati pragmatika kidolgozásával is. A törvényhatóság 1931-ben is segélyezte a közigazgatási tanfolyamhallgatókat, de az országos jegyzői árvaházat is adományban részesítette: 1931-ben 800,1932-ben pedig 500 pengőt áldozott e célra. 1931. szeptember 19-én Szécsényben közgyűlést tartott a járás jegyzői egyesülete, amelyen az aktuális közigazgatási kérdések megvitatása után az egylet elnökévé Droszt Artúrt, jegyzővé Iványi Aladárt, a vármegye választmány tagjává pedig dr. Simonyi Jánost választották. Az évi rendes közgyűlést Rétságon november 28-án tartotta a vármegyei jegyző egyesület. Ez volt az első, amikor az egyesület végre hiánytalanul tudta teljesíteni minden kötelezettségét és még párszáz pengőnyi feleslege is maradt változatlan tagdíjak mellett. A racionalizálással kapcsolatban Regős János szécsényi főjegyző ismertette tervezetét, amely szerint az addigi nyolcféle gyámügyi nyilvántartás minden adatát egyetlen kartonlapra egyesítették. Dr. Simonyi János A községi háztartási helyzet javulásának kilátásai az új háztartási törvényjavaslat szerint címmel, Raffai János Az adómorál címmel olvasta fel dolgozatát. A közgyűlés a jegyzőkari kívánságokat 10 pontba foglalva a Községi Közlönyben és a vármegyei szervek útján kívánta nyilvánosságra hozni. Az 1932. évi közgyűlés szmhelyéül Gácsot, illetve Balassagyarmatot jelölték meg. A közgyűlés tiltakozott a jegyzői tanfolyamok szüneteltetése, ületve az ellen, hogy a tanfolyamok csak a három széklielyváros anyagi áldozatkészsége révén maradhattak fenn állami támogatás híján. A Nógrádi Hírlapot a jegyzők figyelmébe ajánlották, mivel az előfizetési díjak 25 %-át a jegyzői árvaháznak adományozta. Az esedékes tisztújításon elnökké dr. Paulus Józsefet, alelnökké Gálffi Nándort és Szendrey Gyulát, főjegyzővé László Miklóst, jegyzővé Raffai Jánost, pénztárnokká Regős Jánost választották meg.

93 1932-ben lépett hatályba a 88600/1931. B.M. számú rendelet, mely újból szabályozta a községi közigazgatási tanfolyamok és vizsgák rendjét, de a tanulmányi időtartam három félév maradt. 92. Nógrád és Hont egyesített... M. (1930. december 23.); Paulus: A Nógrád-Hont vármegyei jegyző egyesület... NH. (1930. december 14.); N és HvHL. (1930. október 30.1-23. p.) 93. CSIZMADIA 1976. 409., 411-412., 454. p.; 240/1931. sz. N és HvHL. (1931. május 21. 1. p.); 88/1931. sz. N és HvHL. (1931. június 11. 7. p.); 87/1931. sz. N és HvHL. (1931. június 18. 6. p.); Járási jegyző egyesületi közgyűlés. NH. (1931. szeptember 27.); A Nógrád-Hont vármegyei jegyző egyesület közgyűlése. NH. (1931. október 22.); A községek II. országos kongresszusa. NH. (1933. decemberé.) 85