Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

6. Jegyzők a világháborúban és a forradalomban (1914-1919)

ilyen esetek hátterében nem hivatali hanyagság vagy rosszindulat, hanem az egyre fokozódó ellátási nehézségek, az áruhiány álltak.

78 1918-ban egyetlen kassai községi közigazgatási tanfolyami hallgatónak adott 150 koronás segélyt a törvényhatósági bizottság, Duray Károlynak. Az ellátási nehézségek egyre fokozódtak, a közhangulat egyre forróbb lett. Nem véletlen hát, hogy a balassagyarmati járás jegyzőit a főszolgabíró értekezletre hívta, hogy az április 2-án kezdődő második szigorított katonai rekvirálás körüli teendőkről tájékoztassa őket. Ennek során az élelmiszereknek az augusztus 1. és 15. közötti időszakaszra fenntartott készleteit is rekvirálni akarták. 1918-ban módosították a jegyzői nyugdíjra vonatkozó szabályrendeletet. Elismervén a hadiállapottal kapcsolatos többlet munka terheket, a hadiállapotban eltöltött jegyzői szolgálati évek kétszeres beszámítását vezették be. A háborús drágaság, az infláció a nyugalmazott jegyzőket és özvegyeiket, illetve árváikat igen érzékenyen sújtotta. A Belügyminisztérium körrendelete alapján a vármegye 1917-re 18200 korona háborús segélyt adott 30 nyugalmazott körjegyzőnek és 39 özvegyi nyugdíjasnak, az 1918-as évre pedig összesen 34970 koronát. A jegyzői nyugdíjalap 1919. évi költségvetését 83624 korona 62 fillér szükséglettel és ugyanannyi fedezettel hagyták jóvá és a községi hozzájárulás mértéke továbbra is a jegyzői fizetések 13 %-a lett. Az őszirózsás forradalom megérintette a jegyzők társadalmát is. Sok jegyzőt elkergetett a falu népe, az otthon maradottak pedig november 28-án Losoncon értekezletre jöttek össze anyagi és erkölcsi helyzetük javítása érdekében. Élénk vita folyt azon helyzetről, mely elé a jegyzői kart a forradalmi idők állították. Egyhangú lelkesedéssel megalakították a Nógrádvármegyei Jegyzők Tanácsát. Azt is elhatározták, hogy az alakulófélben lévő Országos Jegyzői Tanácsban járásonként két jegyzővel képviseltetik magukat. Az agitációval és az ügyek ideiglenes vezetésével Regős János, Duray Károly (Rapp) és Szilágyi Efráim (Pinc) bízattak meg. További tevékenységükről a források nem szólnak.

79 Nemsokára összeomlottak a frontok, a Felvidéket cseh csapatok szállták meg és a magyar jegyzők egy része elmenekült. Az őszirózsás forradalom győzelme után kikiáltott Népköztársaság határain belül lényegében a dualizmuskori községi szervezet működött tovább, de a jegyzők helyzete a legtöbb helyen megrendült. Már 1918. december 11-én kormánybiztost kellett kinevezni a működésükben akadályozott önkormányzati tisztviselők elhelyezésére. De a tisztviselőket is felszólították, hogy komolyabb ok nélkül ne hagyják el tömegesen a helyüket és Pestre áramlásukkal ne nehezítsék meg az élelmezési problémákkal küszködő fővárosi lakosság helyzetét. (Az elmozdított kazári körjegy78. Jegyzői értekezlet. NH. (1916. március 25.); Érsekvadkert jegyzőjének kitüntetése. NH. (1916. szeptember 17.); 688/1916. sz. NHL. (1916. november 16.1. p.); Losonci fiúinternátus. NH. (1917. június 24.); A balassagyarmati járás jegyzői... NH. (1917. október 31.); 689/1917. sz. NHL. (1917. november 1. 2. p.); Tanfelügyelői jelentés. NH. (1917. november 11.) 79. 62/1917. sz. NHL. (1918. március 21. 2. p.); Jegyzői értekezlet... NH. (1918. március 21.); 189/1918. sz. NHL. (1918. június 20. 2. p.); 18944-1917. sz. NHL. (1918. február 14. 6-8. p.); 57621918. sz. NHL. (1918. június 13. 6-7. p.); 757/1918.sz. NHL. (1918. október 31. 2. p.); Nógrádvármegyei községi jegyzői... NH. (1918. december 8.) 70