Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

6. Jegyzők a világháborúban és a forradalomban (1914-1919)

6. fejezet Jegyzők a világháborúban és a forradalomban (1914-1919) „Meg kell értetni a lakossággal, hogy egyesek visszaéléseit ne általánosítsa és minden alap nélkül ne támadjon meg kiválóan derék községi és körjegyzőket..." (Nógrádvármegye Hivatalos Lapja: 162210-1918. sz. B. M. körrendelet, 1919. január 16., 2-3. p.) A világháborúba sodródó ország parlamentje nem foglalkozott tovább a közigazgatási reformokkal. Bár változások történtek a közigazgatásban, melyek elsősorban az anyagi jogot érintették és kevésbé változott az eljárási jog, illetve a szervezeti felépítés (az eljárás némileg egyszerűsödött). Bevezették az 1912: LXIII. törvénycikk rendelkezéseit, mely az ún. kivételes intézkedésekről szólt és nagy szerepet juttatott a kormánybiztosoknak, különleges megbízottaknak, bizottságoknak (például a szolgáltatások értékének megállapításában). 1917 júniusától azonban (a Tisza-kormány felmentésétől kezdve) megpezsdült a reformszellem. Horváth József, a Vármegye című lap szerkesztője elégedetten szemlélve az államosítás végleges elejtését, modern közigazgatási reformokat, az önkormányzati jogkör kiszélesítését várta. A Magyar Közigazgatásban is jelentek meg reformtervezetek és a lap figyelme a községi problémák felé fordult. Weis István is alapvető közigazgatási reformot sürgetett. Ő a község élére magas kvalüikációjú jegyzőt, esetleg más elnevezésű, de jól képzett tisztviselőt állított volna, a vármegyét csak mint a községek összefogóját, illetve érdekük összefoglalóját szemlélte. A Wekerle-kormány tervei közt is szerepelt községi reform az egyszerűsítés vezérelve alapján. Ferdinandy Gyula, volt vármegyei főjegyző (kassai jogakadémiai tanár) 1918-ban A falu szociális szervezeti kérdései címmel közölt tanulmányt a Magyar Közigazgatásban, benne törvénytervezetet is. Ő a jegyző élethossziglani választása mellé állt továbbra is, aki a községben a közigazgatást az állam nevében intézné és egyes esetekben elsőfokú jogkört is gyakorolna. A közigazgatási tanfolyamokat községi közigazgatási főiskolává akarta átszervezni két évi szorgalmi idővel, államvizsgával, ahová érettségivel, vagy azzal egyenlő képesítéssel lehetett volna bejutni.

76 Az általános mozgósítás miatt sok jegyző és aljegyző vonult be a hadseregbe, emiatt megnőtt a szakemberliiány a községi közigazgatásban. A bevonultak 76. CSIZMADIA 1976. 299-306. p. 67