Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

5. A jegyzői státus kiteljesedésétől az I. világháború kezdetéig

1909. március 13-án Losoncon az internátus ügyében értekezletet tartottak Nagy Mihály alispán és Máthé Géza részvételével. Az építési tervet nem fogadták el, az Államépítészeti Hivatalt új tervek készítésére utasították. Megszabták, hogy a főépületet emeletesre tervezzék. Tavasszal már indult volna az építkezés és november 1-én az internátust is meg akarták nyitni. A rendes évi közgyűlést a jegyzők Nógrádverőcén tartották meg 1909. július 17-én nagy érdeklődés mellett. Úgy határoztak, hogy kérik a törvényhatóságtól: az egylet 130000 koronányi 3,5 %-os takarékpénztári betétjét ezentúl községi kölcsönökbe fektessék be, mert így 1,5 %-kal több lenne a kamat, de a községek is több olcsó, mindössze 5 %-os kamatú kölcsönhöz juthatnának. Mivel a jegyzői országos árvaház még akkor sem jött létre, az erre gyűjtött 5500 koronát a losonci internátus céljaira fordították. Jóváhagyták azt is, hogy a még szükséges 35000 koronát 5 %-os kamattal a losonci főgimnázium segélyegyesületétől kölcsön veszik. Az internátus fenntartására a Belügyminisztériumtól kértek évi 10000 koronát 50 gyermek elhelyezésére. A Heves megyei jegyzők 14 gyermek elhelyezéséért 4000 koronát kaptak. Bory László egyleti főjegyző mellé Uzsák Józsefet választották jegyzővé az új alapszabályok értelmében. A közgyűlés után az Árpád vezér vendéglőben társasebédet fogyasztottak el a résztvevők, majd a Duna szigetére csónakos kirándulást tettek, fürödtek, halászlét főztek zeneszó mellett. Este a Dunán tűzijáték, utána pedig a Király Színház hat művészének kabaré előadása következeit. Az internátus épülete november l-re elkészült, de az építési és felszerelési költségekből még 25000 korona hiányzott. Az internátust igazgató bizottság a megyétől 3 %-os vármegyei kölcsönt kért. Mivel azonban annak erre nem volt pénze, a millenáris alapban kezelt és az országos jegyzői árvaház alapra létesített alapítványnak ekkor már 10000 koronás összegét a Belügyminisztérium jóváhagyása után átengedték az internátusnak. A fenntartást célozta volna az a fejenkénti 2 fillér, melyet a vármegye községei a jegyzők javaslatára költségvetéseikben előirányoztak. Nagy Mihály alispán a Nógrádi Hírlap útján nyilatkozott, miszerint az ilyen értelmű községi határozatok jóváhagyását szívesen mdítványozza a közigazgatási bizottságnak.

70 1910. május 7-én az internátusi igazgató bizottság megállapította az internátus alapszabályait. Azt is elhatározták, hogy 50 gyermek részére szeptember 1-én megnyitják az intézményt, melyben a havi teljes ellátás díja 30 korona lesz. A felvételi kérelmeket Pósa István divényi jegyző egyleti elnökhöz kellett benyújtani. 1910. július 1-én kezdte meg működését a vármegye jegyzői fizetési alapja, melynek célja az volt, hogy a sokfelől, néha 5-6 pénztárból felvehető jegyzői illetményeket egységesen, egy összegben szolgáltassák ki. Belőle az alispán utalványozta a lakbéreket negyedéves, a többi ellátmányt előzetes havi részletekben. A jegyzői fizetési alap működésére azonban sokat panaszkodtak a jegyzők később is. A problémák az illetmények késedelmes kiszolgáltatásával voltak. 70. Jegyzői és tanítói internátus... NH. (1909. március 28.); jegyzők vasúti igazolványa. NH. (1909. május 30.); Jegyzők gyűlése. NH. (1909. július 25.); jegyzők gyűlése utáni program. NH. (1909. július 11.); 1245,1246,1428/1909. sz. hat. NHL. (1909. október 28.); Nógrád vármegye alispánja... NH. (1909. december 25.) 60