Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

5. A jegyzői státus kiteljesedésétől az I. világháború kezdetéig

Az alispán a jegyzőkre hárította a baj okát, mert szerinte ők nyújtották be késedelmesen a nyugtáikat. A jegyzői szakegylet 1910. július 16-án Lőrinciben tartotta rendes évi közgyűlését 40 jegyző részvételével. Az egyesületnek ekkor már 148 aktív, illetve 46 nyugdíjas tagja volt. Ők, illetve árváik és özvegyeik évi 34447 korona nyugdíjat és segélyt húztak a nyugdíjintézettől. Mivel a vármegyék sorra mondták ki a nyugdíjviszonosságot, szükség volt a nógrádi nyugdíjszabályzat ilyen értelmű módosítására is. Ezért 10 tagú bizottságot küldtek ki. A szabályrendelet módosítására nézve az alábbi javaslat született: a községek hozzájárulása ne az akkori 8 %-ban, hanem az adóalap arányában számítassék, a nyugdíjba a törzsfizetésen és a korpótlékon kívül 400 korona lakbért és a magánmunkálati díjak 5 %-át is beszámítsák, a nyugdíjalapból kulturális célokra kölcsönt adhassanak, a szolgálati idő felső határát pedig 35 évben állapítsák meg. Támogatták a jegyzők az országos jegyzői egyesületnek a közigazgatás rendezése tárgyában szerkesztett javaslatát is. Az 191 l-es évre a jegyzői nyugdíjmtézetnek fizetendő községi hozzájárulás mértékét már a jegyzői fizetések 12 %-ában állapították meg. A jegyzői internátust augusztus l-jén nyitották meg Losoncon ünnepélyes díszközgyűlés keretében. Az épületet Pósa István adta át rendeltetésének és a beszédek után a Vigadóban 120 terítékes társasebédet költöttek el a megjelentek.

71 1909-ben három nógrádi közigazgatási tanfolyami hallgatót részesített a törvényhatósági bizottság 150-150 korona segélyben. Jó befektetés volt, ketten közülük később vármegyénkben jegyzősködtek: Horváthy Árpád (Horváthy Zoltán cserhátszentiváni jegyző fia) és Kiiment (később: Kárnory) Lajos. De az 1908-ban 200 -200 koronával segélyezett két hallgató közül is az egyik, Gyürky Áron később Szügyön és Dejtáron volt jegyző. 1911-ben is két közigazgatási tanfolyami hallgatót támogattak 100-100 korona segéllyel. A segélyezés alapja a vármegyei illetőség, vagy legalább egy évi gyakorlat itteni eltöltése volt. Mégis egyre jobban érződött a vármegyékben az aljegyzők hiánya. Nagy részük ugyanis a tanfolyam elvégzése után máshol vállalt munkát. 1912-től csak olyan vármegyei tanfolyami hallgatókat segélyeztek, akik biztosítékot adtak arra, hogy a tanfolyam után a megyében pályáznak aljegyzői állásra. 1912. május 30-án hét közigazgatási tanfolyami hallgatónak szavaztak meg 700 koronányi segélyt, közülük egy Nagybecskereken, négy Kassán, kettő Szombathelyen tanult. 1911. augusztus 4-én volt a segédjegyzők és községi alkalmazottak Nógrád megyei csoportjának alakuló közgyűlése Balassagyarmaton, melyen a kisebb képesítésűeknél másutt már meglévő szolgálati pragmatikát, 1.400 koronás kezdő fizetést és a félárú vasúti jegy megszerzését tűzték ki célul. Hangsúlyozták, hogy gyümölcsöző együttműködést szeretnének kialakítani az önálló jegyzői karral. Dr. Fáy Albert helyettes alispán pártfogásáról biztosította őket, amikor tisztelegtek nála. A járási körök szervezését is megkezdték: a gácsi járásban 71. PONGRÁCZ 97-99. p.; A nógrádvármegyei jegyzői és tanítói internátus. NH. (1910. május 15.); A nógrád vármegyei jegyzői... NH. (1910. május 15.); NHL. (1910. május 26.); A községügyviteli vizsgálat rendje... NH. (1910. június 11.); Segédjegyzők mozgalma. NH. (1910. július 17.); A Nógrádvármegyei községi és körjegyzők... NH. (1910. július 24.); NHL. (1910. december 1.1-9. p.); lnternátusmegnyitás. NH. (1910. szeptember 4.) 61