Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

4. A vármegyei jegyző egylet országos elismerésétől a jegyzői képesítés átalakításáig

A vármegyei egyesület a verőcei közgyűlést 1900. május 26-án tartotta meg az ottani kaszinóban. A nyugdíjintézeti ügyek elintézése után a Nógrádi Lapok és Honti Híradót előállító nyomda azt ajánlotta, hogy olvasztassék egybe e lap és a Hivatalos Hírlelő. De az ügy csak addig jutott, hogy egy ideig kibővült a Hírlelő közleményeivel a hetilap, azonban maga a Hivatalos Hírlelő nem szűnt meg. Az egylet tagjai itt tudták meg, hogy a Belügyminisztérium elutasította a millenniumi évet háromszorosan beszámító javaslatukat. Elhatározták, hogy újabb petíciót intéznek a minisztériumhoz ez ügyben, melyet a törvényhatóság most is pártfogolt. A szakmai részben Háger Lajos pinci körjegyző A jegyző a hivatalban és a társadalomban, és Hesz Vilmos balassagyarmati aljegyző Néhány szó a községi közigazgatásról és a községi jegyzők helyzetéről címmel tartott felolvasást. Mindkettőt elküldték a Községi Közlönynek és a Nógrádi Lapok és Honti Híradónak. A gyűlést kedélyes társasebéd, majd este nyolckor a helyi műkedvelők előadásában A falu rossza című népszínmű követte. A Belügyminisztérium kodifikációs osztálya 1901 márciusában befejezte a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatát. Ezt megelőzően körrendeletben hívták tanácskozásra az illetékeseket. A megye hetilapjában Berzsenyi Béla mátraverebélyi jegyző szólította fel társait, hogy javaslataikat dolgozzák ki és juttassák el a vármegyei egylethez, ahonnan a kiválasztott tervezeteket a Belügyminisztériumhoz fogják felterjeszteni.

57 A képviselőház végül az 1901 :XX. te.-ben részletesen szabályozta a közigazgatási eljárást és kötelezte a városokat, vármegyéket, községeket, hogy szabályrendeleteiket vizsgálják felül, illetve a törvény szellemében alakítsák át. A végrehajtás során született egy rendelet (126.000/1902. BM. sz.), mely az Ügyviteli Szabályzat a községi és körjegyzők részére címet viselte. Ez lényegében feleslegessé tette azt, hogy a községek maguk is szabályozzák e területet. Csak akkor volt külön szabályozásra szükség, ha valami olyan kérdést találtak, melyet a gondosan összeállított miniszteri rendelet nyitva hagyott. 1901. február 20-án több hetes szenvedés után elhunyt a vármegyei jegyző egyesület elnöke, Szabó Károly. Haláláról az egylet is külön gyászjelentést adott ki. A haláleset miatt az 1901. évi rendes közgyűlést Papp János alelnök hívta össze Balassagyarmatra, ahol elnököt és alelnököt választottak. Valószínű, hogy Papp Jánost (Salgótarján) már ekkor elnökké választották, bár e minőségéről csak az 1902-es tisztújítástól van biztos tudomásunk, mert a tárgysorozaton kívül más dokumentum nem maradt fenn az egyleti gyűléseken történtekről. De a rendes közgyűlés mellett október 12-én Szécsényben rendkívüli gyűlés is volt. Tudomásul kellett venni a tagoknak, hogy a belügyminiszter már sokadszor utasította el a millenniumi év háromszoros beszámítását, mivel a nyugdíjintézeti alap kevésnek bizonyult ezen igény kielégítésére. Az akadály elhárítására az elnökséget kérték fel, mivel a kedvezményt más vármegyékben 57. VARGA 80-81. p.; CSIZMADIA 1984. 518-519. p.; NL. és HH. (1900. március 11. 1. p.); NML IV. 402. 106, 989/1900. sz.; Nógrád vármegye tavaszi közgyűléséből. NL. és HH. (1900. június 10.); Jegyzők iskolája. NL. és HH. (1900. augusztus 5.); Miniszteri rendeletek. NHÉ. (1900. szeptember 10. 1. p.); Vármegyei jegyzői közgyűlés. NL. és HH. (1900. június 3.); Berzsenyi Béla: Közigazgatás egyszerűsítéshez. NL. és HH. (1900. december 23.) 45