Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

4. A vármegyei jegyző egylet országos elismerésétől a jegyzői képesítés átalakításáig

vasolta, melyet három szomszédos kör szervezne az adók beszedésére, s javadalmukat az adóvégrehajtási díj fedezné, üres idejükben pedig jegyzői hivatalokban segédkeznének. 1899. május 28-án ugyanebben az újságban egy másik, a felerősödött jegyzőellenes hangulat közepette is a tárgyilagos megítélést sürgető cikk jelent meg. Ugyanis a jegyzői szigorlatokra jelentkezők száma évrőlévre fogyott, így az egész országban, minden vármegyében szűkében voltak a jegyzőjelölteknek, azaz: a pálya presztízse erősen csökkent. A cikk megjelenése feltehetően összefüggött azzal, hogy a megyei jegyzőkar 1899. május 27-én tartotta 25 éves jubileumi közgyűlését. A 101 tagnak mintegy harmada jelent meg, de ott volt Nagy Mihály alispán és a megyei tisztikar több tagja, valanúnt Dobozi István maglódi jegyző, az ismert szakíró is. A közgyűlésen Foglár Géza egyleti jegyző felolvasta dolgozatát az elmúlt negyedszázad eseményeiről, az egylet keletkezéséről. A tisztújítás során elnökké ismét Szabó Károlyt, alelnökké Papp Jánost, jegyzővé Foglár Gézát, választmányi tagokká Draskóczy Edét, Pósa Istvánt, Háger Lajost, Géczy Bélát, Szabó Imrét, Wittver Józsefet, a nyugdíjintézet örökös dísztagjaivá Draskóczy Edét, Schmidt Józsefet, Szabó Károlyt és Papp Jánost választották meg. Elhatározták még, hogy 1900-ban az egyleti közgyűlést Nógrádverőcén tartják. A közgyűlés után társasebéd volt Tóth István vendéglőjében sok-sok pohárköszöntővel. Az az évi országos egyleti gyűlésen a jegyzői munka megítélésének javítása állt a középpontban. A küldöttek sürgették, hogy a jegyzők állásaikat kinevezéssel és ne választással nyerjék el. A képesítési rendszer reformja körében azt az álláspontot fogadta el a közgyűlés, hogy jegyző csak az lehessen, aki érettségi vizsga után jogakadémián két évet tanul a jegyzői teendők és ismeretek köréből. Ez az álláspont természetesen feltételezte, hogy a jogakadémiákon belül jegyzői évfolyamokat kellett volna indítani.

56 Ezek az elképzelések is szerepeltek abban az emlékiratban, melyet 1900 márciusában a jegyzők országos egyletének küldöttsége Széli Kálmán miniszterelnöknél tett tisztelgő látogatása alkalmával átnyújtott. A jegyzőképzést és képesítést végre ugyanez évben törvényben rendezték (1900:XX. te). Ez az alapképzettséget a 6 középiskolai osztályról 8 osztályra emelte, egy év községjegyzői irodában eltöltött gyakorlat igazolását írta elő, másrészt két féléves közigazgatási tanfolyamok állított fel Budapesten, Debrecenben, Kassán, Kolozsvárott, Máramarosszigeten, Marosvásárhelyen, Nagybecskereken, Pécsett, Pozsonyban és Szombathelyen. Tananyaguk volt a tételes közjog, a közigazgatási jog általában, a pénzügyi igazgatás, közgazdasági igazgatás, vallás- és közoktatásügyi igazgatás, tételes magánjog általában, büntetőjog, községi ügyvitel és tiszti irálytan, katonaügyi igazgatás, peres és peren kívüli eljárás, az államszámvitel tan elemei. A törvény 1900. szeptember l-jével a volt jegyzővizsgáló vármegyei bizottságokat feloszlatta, majd a 90.000-1900. sz. belügyminiszteri rendelet a jegyzői okleveleket is országos érvénnyel ruházta fel. 56. Berzsenyi Béla: Kör-végrehaj tóság. NL. és HH. (1899. február 5.); NML IV. 402.159/1899.; Községi és körjegyzők díszközgyűlése. NL. és HH. (1899. május 28.); A vármegyei községi és körjegyzők... NL. és HH. {1899. május 28.); A községi és körjegyzők országos... NL. és HH. (1899. szeptember 29.) 44