Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

4. A vármegyei jegyző egylet országos elismerésétől a jegyzői képesítés átalakításáig

kerestek. Végül a jegyzők azon kérését, hogy az özvegyek férjük nyugdíjának kétharmadát kapják, elvetették, mert olyan szabályrendelet az egész országban nem volt, amely ekkora özvegyi nyugdíjról rendelkezett volna. Ugyanezen a napon a törvényhatóság által kiküldött Millennium-bizottság azt a javaslatot tette, hogy a millennium alkalmával a vármegye az országos jegyzői árvaház alapra is adományozzon 5000 forintot. Az adományt 1894-ben a törvényhatósági bizottság meg is szavazta, azzal a kikötéssel, hogy annak kamatait egy, a törvényhatóság által kijelölendő várrnegyebeli jegyző árvájának nevelésére fordítják. A megyei jegyzői kar megünnepelte a díszelnökévé választott Scitovszky János 10 éves alispáni működését is. 1894. január 5-én Draskóczy Edével az élen küldöttség adta át ajándékukat: a jegyzők jelvényét, egy aranytollat és a díszoklevelet. A nyugdíjmtézeti közgyűlésen, 1894. február 25-én, a megjelent 30 jegyző az eddigi 18 forintos évdíjat végül is nem emelte fel 30 forintra. A nyugdíj emelésére azonban sor került: 10 évi szolgálat után 300, 20 évi szolgálat után már 400 forint nyugdíjat állapítottak meg, de az özvegyek továbbra is csak ennek felét élvezhették. A módosított alapszabályt a törvényhatósági bizottság is jóváhagyta május 31-én. Az országos kongresszusra Ticsénszky Józsefet, Papp Jánost és Szabó Károlyt küldték Nógrádból. 1894-ben fogadta el a törvényhozás a polgári házasságról szóló törvényt. Sok jegyző ebből arra következtetett, hogy szükségessé válik majd a közigazgatás államosítása és ezt a nézetet a Nógrádi Lapok és Honti Híradó két cikke is tárgyalta.

51 Az 1894. évi XXXII. te. (az állami anyakönyvezésről) végrehajtása során az anyakönyvi kerületeket összhangba kellett hozni a körjegyzőségi beosztással. Vármegyénkben ez alkalomból nyolc új körjegyzőséget állítottak fel, illetve két új nagyközség létesült, de sok községet is átcsatoltak más körjegyzőségbe. Ekkor a nógrádi járás jegyzői a megyei közigazgatási bizottsághoz fordultak, hogy az kérje a kormányt az anyakönyvvezetők díjazásának novelláris úton történő megállapítására, tekintettel a megnövekedett munkateherre. Az erről szóló cikk szerzője ezt a megjegyzést fűzte a hírhez: „Mindenesetre figyelmet érdemlő érdekes kérvény, csakhogy aligha lesz foganatja. Egyébként az anyakönyvvezetés, ha ingyen is fog a felek irányában teljesíttetni, sok conveniencziával fog janii. A körjegyző urak mindenesetre jobban fognak komázni a néppel, mint eddig." A vármegye gondoskodott a jegyzők ezirányú továbbképzéséről: 1895. szeptember 21-én a vármegyeházán a gyarmati, nógrádi és szécsényi járás jegyzői számára előadást tartottak az anyakönyvvezetésről. 1895-ben március 15-én Losoncon tartották a jegyzőkari gyűlést. Itt elvetették azt a javaslatot, hogy a gyűlések ezentúl ismét Balassagyarmaton legyenek, kitartottak a vándorgyűlések mellett és azokat ezentúl mmdig májusban akarták megrendezni. A nyugdíjintézet ügyei után az egyesületi közgyűlés következett, melyen megünnepelték Papp János salgótarjáni főjegyző 25 éves szolgá51. Jegyzői közgyűlés. NL. és HH. (1892. február 28.); Jegyzők napja. NL. és HH. (1892. július 3.); NML IV. 402.239,341/1893.264/1894.; Nógrád vármegye tavaszi közgyűlése. NL. és HH. (1894. június 3.); Scitovszky János alipán 10 éves jubileuma. NL. és HH. (1894. január 7.); A községi és körjegyzők... NL. és HH. (1894. február 25.); A községi jegyzők. NL. és HH. (1894. március 1.); Néhány szó... Nemo. NL. és HH. (1894. július 1.) 40