Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

4. A vármegyei jegyző egylet országos elismerésétől a jegyzői képesítés átalakításáig

- Csak a községek beléletét érintő helyi ügyek maradjanak a képviselő-testület és az elöljáróság hatáskörében, az országos jogszabályok végrehajtását a jegyző végezze az állam szerveként, akit alispáni jelölés után a Belügyminisztérium nevezzen ki. - A jegyzők mmősítését emeljék fel: alkalmazásukhoz követeljék meg a nyolc középiskolai osztály elvégzését, érettségit, jogakadémiai két éves tanfolyam elvégzését országos érvényű végbizonyítvánnyal. - Javítani kell a jegyzők anyagi ellátását, fizetésüket pedig az adóhivataltól kapják meg. (Csak zárójelben említem meg: e követelésekből az 1891:XXXII. te. szmte semmit sem teljesített.)

49 A tervezett módosításokról 1891 tavaszán Losoncon a szabadelvű párt értekezletet tartott. Itt Gyürky Ábrahám gróf, képviselő a megjelent 200 főnyi hallgatóság előtt a jegyzői választási rendszer fenntartását pártolta beszédében. Kovács Ferenc és Draskóczy Zsigmond körjegyzők is e mellett foglaltak állást. Ugyanilyen eredménnyel zárultak az április 2-án és 6-án tartott értekezletek is. A törvényjavaslat általános vitája után Nógrád vármegye országgyűlési képviselői közül a törvényjavaslat ellen szavazott Beniczky Árpád és Gyürky Ábrahám, mellette pedig báró Andreánszky Gábor, Bölönyi Ödön, Sréter Alfréd és Szakáll Ferenc.

50 1892. február 22-én Balassagyarmaton sokan jelentek meg a megyei nyugdíjintézet közgyűlésén. Szóba került az alapszabály revíziója, elvként mondva ki, hogy a rokkant jegyzők azután a szolgálati éveikhez képest ne 200, 300, 400 forintnyi, hanem 400, 600, 800 forintnyi nyugdíjban részesüljenek. A javaslat kidolgozására 14 tagú bizottságot küldtek ki. Tisztújításra is sor került: elnökké újra Draskóczy Edét, alelnökké Szabó Károlyt, választmányi tagokká Ticsénszky Józsefet, Schmidt Józsefet, Foglár Gézát, Fapp Gyulát és Borbás Györgyöt, jegyzővé pedig Keczéry Istvánt választották meg. A szakegyleti közgyűlést június 27-28-án Szirákon tartotta a megyei jegyzőkar. A tanácskozás után Degenfeld Lajos szervezésében nyári mulatságot rendeztek az egyleti nyugdíjalap és a sziráki óvoda javára. Az előző évben, a Salgótarjánban tartott közgyűlés után, a füleki járás jegyzői körének javaslatára a jegyzői árvaház javára rendeztek jótékonycélú bált, melynek tiszta jövedelme 510 forint 55 krajcár volt. 1893. november 30-án a nyugdíjintézet alapszabályainak módosítása során a vármegye törvényhatósági bizottsága nem támogatta a községekre kivetendő fél százalékos pótadőt a jegyzői nyugdíjalap javára, de nem zárkózott el egy emelt, meghatározott összeg fizetésétől. Nem járult hozzá a körjegyzők és segédjegyzők 30 forintos évdíjához, hanem a fizetések nagyságához mért különböző mértékű évdíjak fizetését támogatta. Az új nyugdíjak mértékét egyenesen visszautasította a törvényhatóság, mert így egyesek nagyobb nyugdíjra tehettek volna szert, mint amennyit 49. A losonczi, füleki és gácsi járások községi és körjegyzőinek... NL. és HH. (1890. március 16.); Nógrádvármegye közgyűlése. NL. és HH. (1890. november 30.); Egy községi jegyző: A községi közigazgatás újjászervezése. NL. és HH. (1890. december 21.) 50. A közigazgatás államosítása. NL és HH. (1891. március 29.); A losonci kerület tiltakozása a közigazgatási törvényjavaslat ellen. NL. és HH. (1891. április 19.); A közigazgatás államosítási... NL. és HH. (1891. július 19.); Nyilvános leszámolás és köszönetnyilvánítás. NL. és HH. (1891. június 7.) 39