Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

4. A vármegyei jegyző egylet országos elismerésétől a jegyzői képesítés átalakításáig

jön". Ő is a közgyűlés összehívását javasolta Draskóczy Ede elnöknek, de előrebocsátotta: „A törvényhozás működését irányítani rni sohasem fogjuk." Egyébként az volt a véleménye, hogy a megyei jegyzői egyletet valójában nem is alakították meg, mert az 1878. június 13-i alakuló közgyűlésen a megyei jegyzőkarnak csak a töredéke jelent meg. Szerinte járásonként kellene a megyei közgyűlésnek bizottságokat kinevezni, melyek járási egyleteket alakítanának, azok aztán küldöttek útján képviselnék a járás jegyzőit a központi közgyűlésen. A jegyzők legfontosabb aktuális céljául az országos jegyzői nyugdíjalap létrehozását jelölte meg.

38 . A sajtóvitában Arvay József nyugdíjintézeti elnök is megszólalt. Álláspontja szerint az ügyvédi kar nem tudja keresztül vinni a rendtartás 96. §-ának törvényi megerősítését, mert az adózó falusi nép érdekeivel ez ellentétes lenne. Javasolta Draskóczy Edének, hogy a jegyzői egyesület közgyűlését a megyei közgyűlés előtti napra tűzze ki. (Valószműleg azért, hogy a törvényhatósági bizottsághoz intézendő esetleges egyleti kérvényeket azonnal be lehessen nyújtani és azokat minél hamarabb tárgyalják.) A helyzet 1881. március közepére tovább bonyolódott. Egyesek Draskóczy Edét mindkét egyesület (a nyugdíj-, illetve a szakmai) elnökének hitték. Ezért 1881. március 13-án Árvay József hírlapi nyilatkozatban jelentette ki, hogy Draskóczy Ede egyedül a Nógrádvármegyei Községi és Körjegyzők Egyesületének az elnöke, a nyugdíjintézeté pedig ő. Draskóczy Ede azonban már az alispánnal is közölte, hogy neki az elnöki tisztséget és az egylet iratait senki át nem adta. Míg ez meg nem történik, ő nem tartja elnöknek magát - ezért aztán az egyszeri tagdíjak behajtását sem vállalhatja. Szerinte a nyugdíjegylet és a szakmai egylet különállása luxus, mivel a szakmai egylet is célul tűzte ki a tagok anyagi helyzetének jobbítását. Vagy Árvay József, vagy az ő megválasztása volt felesleges és felajánlotta Árvaynak az intézet ügyeinek vitelét. Mivel pedig az elnök kilétének kérdése eldöntetlen volt, szerinte az alispánnak kellett volna az ügy tisztázására közgyűlést összehívnia, hiszen az egyletet végül is a megyei törvényhatóság alapította. Hiába jelentette ki a sajtóban 1881. április 3án Papp Gyula nyugdíjmtézeti jegyző, hogy a szakmai és a nyugdíjegylet két, egymástól független egyesület, azt is be kellett ismernie, hogy 6 év alatt kevés eredményt ért el a nyugdíjintézet. Eljött az a pillanat is, amikor a vitázó felek egyike személyében érezte magát megsértve. Árvay József Draskóczy Ede kíméletlen modorban előadott nyilatkozatai miatt megneheztelt és 1881. április 3-án már a nagyközönséghez fordult. Az 1880. évi június 28-i jegyző egyleti közgyűlés jegyzőkönyvéből vett idézetekkel bizonyította, hogy a két egylet független egymástól. Árvay József felajánlotta Draskóczy Edének a nyugdíjintézet elnöki posztját, miszerint a legközelebbi közgyűlésen lemond a másik javára. (Meg kell jegyezni, hogy annak idején ő Draskóczyt ajánlotta maga helyett a nyugdíjmtézeti elnöki tisztségre.) 38. Papp Gyula: A megyei körjegyzőkhöz. NL. és HH. (1881. január 30.); Draskóczy Ede: Nyilatkozat. NL. és HH. (1881. február 6.); Endrődy Géza: A megyei körjegyzőkhöz. NL. és HH. (1881. február 6.) 30