Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)
4. A vármegyei jegyző egylet országos elismerésétől a jegyzői képesítés átalakításáig
Valójában azonban Draskóczy Ede e sajtóvita közben már végzett valóságos elnöki teendőket. Az egyleti tagok adatait összeíró íveket hozzá kellett beküldeni és ő a késlekedőket a sajtó útján meg is sürgette. Mégis, amikor utolsó viszontválaszát megjelentette, már saját magát úgy állította be, mint akinek elnöki mivoltát megtámadták. Közölte szilárd álláspontját: „a jegyzői nyugdíjintézeti ügyeket a jegyzői egyleti ügyektől elválasztani nem tudom; és mivel Árvay József úr viszonválasza szerint a kérdéses választási közgyűlés az ő elnökségét is meghagyta, s én ez esetben megválasztásomat feleslegesnek tartom: nyilvánvaló, hogy magamat sem elnöknek, sem a közgyűlés egybehívására jogosnak nem tartom. Minthogy azonban jóhiszeműleg bizonyos elnöki teendők elintézésébe keveredtem ... ezeket befejezetten szeretném átadni..." 39 Miközben a vezetők még a két egylet működési körével sem voltak tisztában, a két jegyző, Papp János (Salgótarján) és Endrődy Géza (Cered-Vecseklő) felhívták a jegyzői kart, hogy szorgalmazzák egy Draskóczy Ede által összehívandó központi gyűlés megtartását, melyen a vitás kérdéseket rendeznék. Javasolták a jegyzőknek azt is, hogy mielőbb járási köröket alakítsanak és a központi értekezletre már részletesen megvitatott javaslatokkal menjenek el. A nógrádi egyleti vezetők perpatvaráról a Községi Közlöny hasábjain értesült az ország jegyzői társadalma. „Árvay bácsi", ahogy sokan szólították, a lapban megjelentetett cikkében biztosította a jegyzőket, hogy a megyei jegyző egylet „életbe léptetését" ő vitte keresztül, bár annak elnöke Draskóczy Ede. Majd hozzátette: „Ne tessék, kérem, türelmetlenkedni, Nógrád nem lesz soha az utolsók között, mert egylete szervezve, a tisztikar meg van választva: - az a kis veszekedés, mi köztünk lefolyt, nem fog a közügyre hátrányt szülni, mert e napokban hiszem, hogy mindenben rendbe jövünk." A nyugdíj intézeti egylet már május 20-án összeült évi rendes közgyűlésére. Vagyona ekkor 9692 forint 76 krajcár volt, illetve kötelezvényekben még 682 forint 24 krajcár feküdt. A hátralékok 5822 forint 16 krajcárt tettek ki, melynek behajtására semmiféle biztosíték nem volt. A törvényhatósági bizottság elé ezt a számadást terjesztették. Végül 1881. június 22-ére Draskóczy Ede is összehívta a jegyzői egylet választmányát Szécsénybe. Hat választmányi tag jelent meg, de ott volt a tisztikar többi tagja és még hat jegyző. Megtárgyalták a jegyzői nyugdíjalap-szabályrendelet tervezetét, a körülbelül 6000 forintnyi jegyzői nyugdíjhátralék behajtását és kineveztek egy, az egyesület ügyrendjét kidolgozni hivatott bizottságot. Az egyleti közgyűlést augusztus 3-ára tűzték ki. Ekkor már végéhez közeledett a február 10-tŐl tartó tagtoborzás, csak a nógrádi járásból nem érkezett be az aláírási ív. 39. Árvay József: Még egy pár szó a jegyzők érdekében. NL. és HH. (1881. február 13.); Draskóczy Ede; Községjegyzői mozgalmak Nógrádmegyében. KK. {1881. február 20. 63. p.); Árvay József: Nyilatkozat. NL. és HH. (1881. március 13.); Draskóczy Ede: Válasz Árvay József úrnak nyilatkozatára. NL. és HH. (1881. március 27.); Papp Gyula: A két elnökség kérdéséhez. NL. és HH. (1881. április 3.); Árvay József: Felvilágosító viszonválasz... NL. és HH. (1881. április 3.); Draskóczy Ede: Nógrádmegyei hivatalos értesítő. NL. és HH. (1881. április 3.); Draskóczy Ede: Végirat Árvay József úr viszonválaszára. NL. és HH. (1881. április 10.) 31
