Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

3. A községrendezéstől a megyei jegyzői egylet országos elismeréséig (1873-1880)

helye 1873-tól az 1890-es évek végéig Mátraszelén volt, sőt az anyakönyvi székhelyet is ide helyezték át ideiglenesen 1897-ben.

29 Érdemes megemlíteni, hogy a jegyzői állásokba volt tanítók, deklasszált nemesek fiai, dzsentrik helyezkedtek el elsősorban. Zsidók a községi közigazgatásban alig fordultak elő, bár Ajkán 1880-ban nagy többséggel izraelita körjegyzőt választottak. De Szécs-Polyánkán is egy Rozemberg Ignác nevű zsidó jegyző működött „ki a vidéken általános szeretetnek örvend." Nógrád megyében az 1890-es évek végén tevékenykedett rövid ideig zsidó jegyző: Szepessy [Zipszer] Adolf.

30 Természetesen a közvélemény sem volt egyértelműen jegyzőellenes. Példa erre Vitális József lónyabányai jegyző esete (ő az, akinek kinyomtatott történeteit, mint pl. a Disznóvá változott zsidó, vásárokon ponyván árulták), akit azzal vádoltak meg, hogy egy szegény tótot egy forintra megbüntetett, mert ünnepen a bocskorát foltozta. A Nógrádi Lapokból kiderült a valóság: az illetőt a falu népe jelentette fel, mert nem ment el a községet sújtó tűzvész utáni vasárnapon a templomba. Amikor pedig a falubeliek hívták oda magukkal, káromkodott és az ünnepet megszentségtelenítő kijelentéseket tett. Ráadásul a büntetést ki sem kellett fizetnie, mert az elöljáróság azt elengedte, viselkedéséért mindössze csak megdorgálták. Ugyancsak ártatlanul hurcolták meg a sajtóban a homokterenyei (de Mátraszelén lakó) körjegyzőt is, mert azt a rémhírt terjesztette, hogy Mátranovákon nyolc ember éhhalált halt. Ugyancsak őt, Hídvéghy Pált 1876-ban fegyelmi eljárás alá vonták, mert községeitől 40 forintot „zsarolt" ki egy balassagyarmati hivatalos útjára. Harminchárom aláírással megerősített nyílt levélben cáfolták meg e hírlapi állítást. Kiderült, hogy a rossz útviszonyok miatt a hatnapos utazás költségei valóban ennyit tettek ki. Ahol a jegyző tényleg hatalmaskodott, durva szidalmakkal illette a lakosokat, egyeseket még meg is kötöztetett, hanyag munkája nyomán pedig mások is károsodtak - ott éppen a lapok segítettek feltárni üzelmeit. A megye vezetése pedig a méltatlan jegyzők tetteit bátran szellőztette a helyi lapokban - így történt ez Zemling József terényi körjegyző elmozdítása esetében is.

31 Már említettem, hogy Árvay József bábáskodott az országos jegyzői mozgalom és az egylet születésénél. Mohaupt Mihály 1874-es felhívása nyomán ő népszerűsítette az egyletalakítás eszméjét Nógrádban. Árvay ezen javaslat és egy jegyzői közlöny létesítésének megtárgyalására a megye jegyzőit a balassagyarmati Zichy-vendéglőbe hívta össze. Az 1876-os jegyzői kongresszushoz a Község Lapjában az elsők között csatlakozott. Tagja lett a kongresszust előké29. A kazári plébánia anyakönyveinek Hidvéghy Pálra vonatkozó bejegyzései.; Közgyűlés. NL. és HH. (1878. május 26.); Mátra-Szele. SV. (1897. június 27.); NML

IV. 402. 337-340/1896. 30. Zsidó körjegyző. KK. (1880. július 18. 232. p.); Ld. a Lőrinci Körjegyzőség archontológiájának jegyzeteiben Szepessy körjegyző adatait. 31. Túlbuzgóság. NL. (1874. november 22. 4.); Az „Egyetértés"... NL. (1874. november 29.); Vidéki hangok, NL. (1874. december 14.); A központi ínségügyi bizottsághoz... NL. és HH. (1880. április 4.); Községi számadások. NL. (1876. május 14.); A közönség köréből. NL. és HH. {1876. június 11.); A közönség köréből. NL. és HH. (1876. június 25.); NML IV. 402. 52/1876.; Közigazgatási Bizottság. NL. és HH. (1876. október 8.) 24