Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

1. A jegyzők útja az országos egylet megalakulásáig

zők kétharmadát mozdította el a nép és a megyék kénytelenek voltak rendeletekkel megállítani e folyamatot. Az 1861. évi alkotmányosság csak kilenc hónapig tartott és a főispáni adminisztrátori rendszer váltotta fel. Ekkor már belátták, hogy csak megfelelően kvalifikált egyénekkel tölthetik be a jegyzői tisztségeket. Ezért hozták létre a jegyzőket vizsgáló székeket, mely intézmény később a községi törvényben is szabályozásra került. Több megyében rendezték a jegyzői fizetéseket. Lassan megteremtődtek az alapjai a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. te. jegyzőkre vonatkozó rendelkezéseinek.

11 Ez a törvény mondta ki először kötelező erővel, hogy az elaggott jegyzők, özvegyeik és árváik sorsáról, annak biztosításáról a törvényhatóságok kötelesek gondoskodni segély- és nyugdíjpénztárak felállításával. De voltak olyan vármegyék, ahol még az 1880-as évek elején sem tették meg az ehhez szükséges mtézkedéseket. Pedig az első nyugdíjintézet már elég korán, 1833-ban megalakult Pest megye váci járásában. Kezdeményezője Friebeisz István szolgabíró volt. Ezután 1846-ban Torontál vármegyében, valammt Heves és Külső-Szolnok vármegye tiszai járásában alakultak jegyzői nyugdíjmtézetek. (Az utóbbi csekély vagyonát a szabadságharc alatt kölcsönadta az országnak.) A 40-es években Nógrádban, a kékkői járásban is létesült jegyzői és tanítói nyugdíjintézet, melynek vagyonát takarékpénztárban kezelték. 1868-ban Árvay József az intézetet megkísérelte újjászervezni, de nem járt sikerrel. 1868-ban a Bihar megyei sárréti járás jegyzői hoztak létre nyugdíjintézetet, mely 1873-ban a vármegyei jegyzői nyugdíjegyletbe olvadt be. 1868-ban alakult nyugdíjintézet Somogy vármegyében is. 1869-ben az Ilméri Kis István által szerkesztett Magyar Jegyző című lap propagálta a jegyzői nyugdíjbank létrehozását, azonban az ország jegyzői nem álltak mellé, bár az 1869-es első jegyzői kongresszus ennek tervezetét elvben elfogadta. Megvalósításáról - hosszas viták után - az 1871-es községi törvény intézkedik.

12 Nyugdíjintézetek mellett jegyzői szakmai egyletek, parciális jelleggel, már az 1860-as évek végén is alakultak. így például Bihar vármegyében a sárréti és szalontai járásban 1868-ban, Esztergom vármegye esztergomi járásában, Pest vármegye abonyi járásában, Pozsony vármegyében 1869-ben. Az országos egyesület létrehozását az 1869 júniusában tartott első országos jegyzői kongresszus határozta el, de megvalósulását hathatósan csak az 1876 júniusi második országos kongresszus mozdította elő. Végül 1877. június 3-án kezdte meg működését. Alakuló ülésének korelnökévé Árvay József nagyoroszi jegyzőt választották, aki az 1860-as évek végétől kezdve bábáskodott létrejötténél. Az egyesület az egyéni tagság rendszerén alapult, de 1880-tól áttért a képviseleti rendszerre: tagjai a vármegyei egyesületek lehettek.

13 11. BARTA 106-113. p. 12. BARTA 114-121., 129. p. 13. BARTA 144-148. p.; ÖJE. 1927. 67-87. p.; DOBOZI 179. p. 11