Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)
2. Jegyzők Nógrád vármegyében a községrendezés koráig
2. fejezet Jegyzők Nógrád vármegyében a községrendezés koráig „Őszintén megvallom; hogy lelkemben az 1832/6. évi 9. t. ez. í. §-át mindig kárhoztattam, hol világosan az áll hogy a lielybeli bírók és esküdtek egy év leforgása előtt nem fosztathatnak meg szolgálataiktól - de a jegyzőt vétségéhez képest, - vagy más szükség úgy kívánván - a szerződési idő lefolyása előtt is elbocsáthatják: az az: mikor a községnek úgy tetszik, kiadhat rajtalll Ilyen törvényt bizony még ellenségemre sem hoznék." Árvay József: Nógrádból (Magyar Jegyző, 1869. április 5., 9. p.) A falusi nótáriusok tömeges alkalmazásáról Nógrád vármegyében is csak a Mária Terézia által kiadott úrbéri rendelet után beszélhetünk. Akkoriban csak a nagyobb községek, mezővárosok gondolhattak önállóan, más községek nélkül, jegyző felfogadására. A kisebb községek a tanítóra vagy a kántorra bízták a jegyzői teendők ellátását (és ez így volt zömében a 19. század első felében is), vagy pedig több község együtt fogadott fel jegyzőt. Helyzetük megyénkben sem volt rózsás, mutatja ezt a vármegyéhez intézett jegyzői panaszok sokasága is. Például 1825-ben Csáky András legendi jegyző egyes ottani lakosok és a földesúr ellen emelt kifogást a vármegye közgyűlésén. 1827-ben Lukacsovits Antal szklabonyai jegyző és ebeczki oskolamester azért élt panasszal, mert az ebeczki közbirtokosok több évre visszamenőleg visszatartották oskolamesteri fizetését. A jegyzők gyakran voltak kitéve hatalmaskodó tisztviselők zaklatásainak, még nzikaüag is bántalmazhatták őket. 1835-ben például báró Miltitz dzsidás hadnagy a herceg Schwarzenberg ezredből Tischler Jakab nagyoroszi nótáriussal kegyetlenkedett, minek következtében egészsége is megrendült és élelmiszereitől is megfosztották. Ezért még 1836-ban sem nyert elégtételt. (Ugyanez alkalommal az ezredbéli Salamon főhadnagy Kalotsa Lajos helybeli kovácsmestert is megverette.) A hatóságok megkövetelték a jegyzői kötelességek maradéktalan teljesítését. így történt ez 1839-ben is, amikor a volt rátóti jegyzőt Heréden fogadták fel nótáriusnak. Előző helyén azonban a bírói és az árvákkal kapcsolatos elszámolásokat nem 12