Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

jegyzők és községi irodai alkalmazottak gyermekei segélyezésére kellett fordítani, akik internárusokban tanultak. A törvényhatósági bizottság a losonci fiúinternátus bővítési és fenntartási költségeihez 1942-ben 2000 pengővel járult hozzá, de 1942-ben 2500, 1943-ban pedig 9000 pengőt fordított vármegyei illetőségű, jó előmenetelű tanfolyami hallgatók segélyezésére, ha azok vállalták, hogy vizsgáik után két évig a vármegyében segédjegyzői állást töltenek be. (Ez is a szakemberhiány jele volt.) 1943-ban a közigazgatási tanfolyamokat ismét két félévre csökkentették a háborús események miatt. A háborús évek hírlapjai alig foglalkoztak a jegyzőkkel. A vármegyei jegyzők mozgalmairól ezután alig van tudomásunk, rájuk vonatkozó, jórészt közvetett információkat csak a hivatalos lap közölt. 1943. október 30-án a kitatarozott és 13000 pengős költségekkel kibővített Rákóczi Fiúinternátust avatta fel a vármegye tanítói testülete és jegyző egyesülete, ahol a jegyzők nevében Gálffi Nándor mondott beszédet, aki akkor már nyugalomba vonult és nem lehetett az egyesület elnöke. 1943. november 13-án az országos jegyző egyesület közgyűléséről közölt tudósítást a Nógrádi Hírlap, melyben a jegyzők közellátási és beszolgáltatási teendőiről volt szó. Szász Lajos miniszter a következőkre szólította fel őket: „Szálljanak szembe a jegyzők az ellenséges hírverés állításaival és adatok és tények megdönthetetlen bizonyítékaival véssék minden gazda lelkébe a józan, ésszerű kötelességteljesítés szükségességét és erényeit." Sajnos volt megyénkben is olyan jegyző, aki nem észérvekkel élt: a rekvirálás ellen felszólaló parasztembert a községházára behívatta és ott bottal verte meg. A Nógrád vármegyeiek közül csak egyetlen jegyző nyugdíjazásáról tudunk a zsidó önkormányzati tisztviselőkre vonatkozó 1210-1944. sz. M.E. rendelet 1. §. (2) bekezdése alapján. Mások a nyilasokkal is szembeszálltak: Ballon Elemér nógrádi jegyző megtagadta a kézfogást egy nyilas tisztviselővel. Az ügynek szerencsére komolyabb következményei nem lettek. A szovjet hadsereg közeledtére a front elől sok jegyző elmenekült, ezért feltűnően sok a helyettesítés 1944 utolsó hónapjaiban. Voltak azonban, akik körükben maradtak és 1945-ben is állomáshelyük képviselő-testületi jegyzőkönyveiben találkozunk a nevükkel. Volt olyan község, ahol a jegyző, lévén a település nemzetőrparancsnoka is, magával vitte a férfilakosság mozgósítható részét. Minden megtett azért is, hogy a község leventéit nyugatra vigyék. Elvitte a jegyzőség összes aktáit, s emiatt a front elvonulta után nem tudták a hadisegélyeket folyósítani. A faluból távoztakor azt a kijelentést tette a házukat, szülőföldjüket elhagyni nem akaróknak, hogy „csak a kommunisták maradnak itthon". Voltak olyanok is, akik a kör iratait a front elvonulásáig elrejtették és azután visszaszolgáltatták." 99. CSIZMADIA 1976. 505-506. p.; CSIZMADIA 1984. 535-536. p.; NMT3. k. 206. p.; Jegyzőjóléti célra... M. (1942. január 17.); 44/1942. sz. NHL. (1942. július 5. 2. p.); 46/1942. sz. NHL. (1942. július 9. 3-4. p.); 94/1942. sz. NHL. (1942. november 19. 5. p.); 282/1944. sz. NHL. (1944. május 4. 1-2. p.); Internátusavatás Losoncon. M. (1943. november 6.); (ms.): A jegyzők feladatai. NH. (1943. 91