Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

268. Jegyzőkönyv a Salgótarjáni Iparmedence munkástanács-küldötteinek üléséről – Salgótarján, 1956. november 13.

a dolgozók bizalmából vagyunk itt, és kövessenek el mindent a béke és a rend fenntartása érdekében! Lénárt [Andor] p[ol]g[ár]t[árs]: Én nem vagyok forradalmár egyéniség, én tanár vagyok, aki szereti [a] hivatását, szereti a gyermekeket. Bekapcsolódásom a tanács munká[já]ba úgy kezdődött, hogy szorongva vártuk a híreket B[uda]pestről, azokról a gyermekekről, akiket mi neveltünk. Láttuk azt, hogy a kommunista apák a fegyvert gyermekeik felé emelik. Azok lőttek gyermekeikre, kik magukat a munkásság vezetőjének nevezték. így jött[ek] össze a salgótarjáni pedagógusok soha nem látott számban közgyűlésre, hogy meghallgassák azt a diákot, ki szemtanúja volt a budapesti eseményeknek. Elmondotta, hogy a csepeli asszonyok ölelték őket, és együtt meneteltek a tizennégy-tizenhat éves diákokkal és diáklányokkal a szovjet tankok elé.

515 A gyűlésen megválasztottunk egy négytagú bizottságot, azzal a szándékkal, hogy menjen a megye[i] bizottság elé.

516 A megye[i] bizottság eljátszotta játékát, nem ura a helyzetnek, és [ezért felszólítjuk, hogy] adja át a helyét olyan munkástanácsnak, aki

517 képes a nép bizalmát megnyerni. A megyei pártbizottság kezén volt a sajtó, kik nem merték kinyomatni követeléseinket. Követelésünk az volt, hogy a lap szerkesztését megyénk területén adják át az értelmiségnek. Leszögeztük azt, hogy a megyei pártbizottság a munkásokat a diáksággal szembe akarta állítani. Erre az volt a válaszuk, úgy állították be, hogy mi ki akarjuk ragadni a hatalmat a kezükből és ellentik akarjuk fordítani [az értelmiséget], mert ott vannak az értelmiség körében a bárók, grófok, gyárosok. Ezt használták fel ellenünk. Ezekkel a követelésekkel jutottunk el a[z október 30-án alakult] forradalmi bizottsághoz, mely bizottságban ott szerepelt a megye területén megtalálható összes pártvezetőségi tag. Jermendi főmérnök urat választották meg elnöknek, de ő lemondott, és így kerültem fel az elnöki asztalhoz három diákkal együtt, így jött létre a munkás-paraszt tanács. sis úgy gondoljuk, nem járunk messze az igazságtól, ha az említett diákban Gerelyes Endre negyedéves bölcsészhallgatót, a város szülöttjét, a későbbi költőt véljük felfedezni. Ld. még a 114. számú dokumentumot. 516 A város pedagógusai október 29-én gyűltek össze a Közgazdasági Technikumban, hogy egy Pesten tanuló egyetemista beszámolóját - ld. az előbbi jegyzetet - és az október 26-án Hajdú József megyei első titkár által a forradalmi mozgalom tompítására létesített Nógrád Megyei Ideiglenes Nemzeti Tanács október 28-ai ülésén elhangzott, huszonhárom pontba foglalt forradalmi követeléseket meghallgassák, megvitassák. Ezen utóbbi pontokat a 28-ai összejövetel résztvevői a Szabad Nógrádban kívánták közzétenni, de Hajdú akkor ehhez nem járult hozzá. A 29-ei gyűlésen a pedagógusok kétségbe vonták a Hajdú-féle tanács legitimitását, és mihamarább egy demokratikus testület választása mellett álltak ki. A pedagógusgyűlés az 1956. október 30-ai Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Bizottság választására háromfős küldöttséget választott: Csurda József, Böszörményi és Lénárt tanárokat. (NML XXV. 4. c) B. 460/1959. Vizsgálati dosszié 139. p., illetve ld. még a 30. számú dokumentumot.) 517 Helyesen: amely. 403