Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

253. b) @Vincze László beszámolója a megyei ideiglenes munkás-paraszt forradalmi bizottság küldöttségének a kormánnyal folytatott tárgyalásáról – [Salgótarján, 1956. november 8.]

Árvái Mihály alezredes, a [munkás-paraszt] forradalmi bizottság tagja, Szabó Gábor rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője. A forradalmi bizottság kérésére részt vett a küldöttségben dr. Garamvölgyi Antal, a megyei nemzeti forradalmi bizottság volt tagja, a Kisgazdapárt volt ügyvezető elnöke. A küldöttséget megérkezésekor Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta, és tájékoztatta a Rákosi^Gerő-klikk által [a] parasztpolitikánkban elkövetett hibákról, valamint a Budapesten lezajlott eseményekről. Tájékoztatását Dobi István azzal kezdte, hogy úgy a baloldalon élni, mint eddig, azt nem kívánja senki sem. A pártnak a vezetési módszereivel maguk a párttagok többsége sem értett egyet. Nem voltak megelégedve a gazdasági eredményekkel sem, bár volt a gazdasági helyzetünk már rosszabb is, de főleg lelkileg gyötrődött a nép. Lélektelen brosúra-módszerekkel irányították az országot, nem mérték fel az ország sajátos viszonyait, hanem szolgai másolás útján igyekeztek a szocializmust megvalósítani. Ennek következtében elsősorban érzelmi okok robbantották ki a forradalmat. Ezekben igen nagy szerepet játszott az ünnepeknek megszüntetése is, amely sértette a vallásos emberek lelkületét, de sok esetben még azokat is, akik nem voltak vallásosak, de szívesen, kedves néphagyományként ünnepelték pl. a karácsonyt és a húsvétot. Keserűséget és megbotránkozást okozott többek között a falusi osztályharcnak a helytelen lemásolása, a kulákokkal való igazságtalan bánásmód, amely helytelenségével sem érte el célját, mert nem gyűlöletet, hanem együttérzést, részvétet váltott ki a szegény- és középparasztságból is. Ezek az intézkedések nem voltak megfontoltak, módszerei embertelenek lettek, és amikor Dobi István ezt szóvá tette illetékes helyeken, őt magát is kulák befolyás vádjával illették. Kifejtette Dobi István azt a véleményét is, hogy nem értett és nem ért egyet a szövetkezeti mozgalom erőszakos politikájával sem. Nem tartotta helyesnek, hogy a kongresszusi számok határozták meg a szövetkezeti mozgalom fejlődését, aminek eredménye az lett, hogy [a] dolgozó funkcionáriusok igen sok túlkapást, erőszakoskodást hajtottak végre. Emellett leszögezte, hogy a szövetkezeti mozgalom, ha az a teljes önkéntesség és meggyőződés alapján jön létre, egy magasabb termelési formát képvisel, de elítélt és elítél minden olyan megnyilvánulást, amely az erőszak eszközéhez folyamodik. Nem értett egyet és a munkás-paraszt szövetség helytelen értelmezésének tartja a gépállomások szervezésének formáját is. A gépállomásoknak a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezetek is ki voltak szolgáltatva, és nem szilárdították, hanem lazították a munkás-paraszt szövetséget, amelyre egyébként a szó helyes értelmezésében szükség van. A gépállomások rendszere - mondotta Dobi István - rosszabb volt, mint egy fuvarozási vállalat, mert hiszen a gépálloVincze László valószínűleg tévesen tudta, hogy Mede üveggyári munkás, eddigi ismereteink szerint ugyanis Mede József bányászként a salgóbányai ideiglenes munkástanácsnak volt tagja. (TH O-15325/10.131. p.) 364