Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)
242. Balassagyarmaton együttes ülést tart a forradalmi és a régi tanács végreható bizottsága – Balassagyarmat, 1956. november 10.
A beszámolóhoz az alábbi kérdések merültek fel: Vizi Ferenc: Gál polgártárs a kormány előtt tett-e fel kérdést az ávót illetőleg? Juhász Aladár: A nemzeti bizottságok [tagjai] ellenforradalmároknak vannak e nyilvánítva? Komor János: Miért volt szükség [arra], hogy a jelenlegi kormány a szovjet katonai erőt kérje segítségül? Miért nem szüntetik be a harcokat? Juhász Aladár [szerint] keveset mond a kormány ahhoz, hogy a magyar nép világosan értsen, nem tudja, hogy hányadán vagyunk. 402 László Aladár: Gál polgártárs és a többi küldöttek tolmácsolták-e azt a nézetünket, hogy mi nem vagyunk ellenforradalmárok, mi nem akarjuk a Horthy[féle] fasizmust? Itt nincsenek Balassagyarmaton dzsentri emberek! Gál Lajos beszámolóját kiegészíti a feltett kérdésekre megadott válaszával: Kádár bajtárs elmondotta, hogy az ávó nem lesz visszaállítva, ettől nem kell félni. Továbbá az is tisztázódott, hogy Balassagyarmaton nincsenek ellenforradalmárok, ezt csak a salgótarjániak állították. De már ez a kérdés is tisztázódott, bebizonyosodott, hogy Balassagyarmaton becsületes magyarok vannak. Megmondottuk, hogy mi nem érezzük magunkat ellenforradalmároknak, mert hiszen mi a kapitalista [rendszer] ellenségei vagyunk. A Kádár-kormány kifejezte, hogy elítélik a bal- és a jobboldali szélsőséget [is]. Feltettem a kérdést, hogy ha mindenki így érez, akkor miért nem szüntetik be a harcot. Kifejeztük, hogy ha van még olyan, aki a harcot akarja, azokat el kell taposni, mert mi nem kívánunk harcolni. Kádár azt válaszolta, hogy nem olyan könnyű beszüntetni a harcot. Hozzászólások a beszámolóhoz és viták: többpártrendszert, a minél előbbi választás kitűzését, a déli harangszó bevezetését, a Kossuth-címer használatát és egyéb nemzeti hagyományok visszaállítását. -Érdekesen, az akkori helyzetet jól érzékeltetve foglalt állást a Kádár-kormány programjával kapcsolatban az ülésen Magyar Pál, a tanács titkára. Véleménye szerint „a Kádár-kormány programját illetően már csak azért is állást kell foglalnunk, nehogy ellenforradalmi csoportnak bélyegezzenek bennünket". Daróczi Gusztáv, a forradalmi tanács elnöke pedig így nyilatkozott: „Mi a kormány programjának a zömével teljesen egyetértünk, de nem vagyunk meggyőződve, hogy a lakosság hogyan vélekedik [erről]." - Mindezek után nem véletlen, hogy Pásztor Jenő bizonytalanná vált, s az ülést követően felkereste Kovács Sándor járási párttitkárt, hogy kikérje véleményét arról, milyen kérdéseket vethetnek fel Kádárnak. Pásztor szerint Kovács azt tanácsolta neki, hogy az esti ülésen megfogalmazott kérdések közül mind kényes, ezért a megbeszélésen majd figyelje a tarjániakat, illetve az egész tárgyalást, és ahhoz alkalmazkodjon. Egyet azonban mindenképpen kérjen Balassagyarmat számára, mégpedig egy kb. ötszáz főt foglalkoztató könnyűipari üzem létesítését, „... mert ez több éven keresztül hiányzik Balassagyarmaton. Ezzel [ebben a] tisztviselő-városban a munkanélküliség helyben megoldható lenne, [s] nem kellene a városból több kilométerre járnia a dolgozóknak..." (TH V-141434. 105-106. p.) Egyébként a rendelkezésünkre álló november 7-ei jegyzőkönyvben egy szó sem esik Gál és Pásztor küldetéséről. A fentieket Pásztor Jenő tanúvallomása és a november 7ei jegyzőkönyv szövegének egybevetése után rekonstruáltuk. 402 Helyesen: állunk. 336
