Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

1199. (IL 73-74.) Pápay Péter szolgabíró és Kürtössy István esküdt (egregii) jelentése alapján Farkas János (nobilis) felvétette Beniczky Mária asszonynak (generosa), néhai Battik János (egregius) özvegyének mint felperesnek a Kutassy György (egregius) mint alperes ellen indított perét; a per tárgya, hogy a nevezett alperes valamely, a keresetben részletezett gyalázkodó szavakat szólt a felperes ellen. A mondott prokurátor a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel mindenek előtt azt kívánta, hogy az ország törvényeinek és a vármegye által gyakorolt jogszokásnak megfelelően kiáltsák ki törvényes megjelenésre az alperest. Miután pedig a kikiáltás megtörtént és az alperes fél megjelent, a felperes fél prokurátora azt követelte, hogy a törvényszék a keresetben foglaltaknak megfelelően hozzon ítéletet és marasztalja el büntetésben az alperest. Az alperes fél érdekében törvényes prokurátora, Gedey András (nobilis) a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel ünnepélyes protestációt terjesztett elő, amely szerint ő nem ért egyet sem a keresettel, sem az idézéssel, sem az arról tett jelentéssel, sem a perfelvétellel, sem pedig a pernek bármilyen más járulékával, s fenntartván magának a jogot, hogy a kellő időben és helyen eljárjon, kérte az összes vonatkozó irat másolatának a kiadását. 1200. (II. 74-75.) Gyarmati Balassy Imre úrnak (spectabilis et magnificus), ő császári és királyi felsége főpalotamesterének, Gyarmat praesidium főkapitányának a nevében és személyében törvényes prokurátora, Gedey András (egregius) a következőket terjesztette a nemes vármegye közönsége elé: három évvel ezelőtt, tudniillik az 1650. esztendőben gyarmati Balassa Ferenc úr (spectabilis et magnificus), Hont vármegye főispánja mint felperes ezen Nógrád vármegye közönsége előtt pert indított a nevezett Balassy Imre ellen, azért, mert az ország törvényeiben foglaltaknak megfelelően vissza akarta váltani az ebben a megyében fekvő Zsély (Seel) possessiónak a fele részét, amely zálog címén Balassy Imre kezénél van. A törvényszék akkor intette is a zálog visszaadása felől az alperest, majd azután, még az 1650. esztendőben magát a pert is felvétette. Mivel azonban oly hosszú idő elteltével mind a mai napig semmi sem történt ebben a dologban - hiszen a törvényszék mindig elmulasztotta a per folytatását - ezért a prokurátor most bemutatván az ügyre vonatkozó iratok másolatát, azt követeli, hogy a felperes kiáltassák ki megjelenésre és perének a tovább való folytatására. Miután a kikiáltás megtörtént és a felperes, azaz Balassa Ferenc sem a maga személyében, sem pedig prokurátora által képviseltetve nem jelent meg, Gedey András a következőket követelte: mivel a felperes oly hosszú időn keresztül elmulasztotta perének folytatását, s ráadásul most sem jelent meg a kikiáltásra, ezért a törvényszék a bemutatott eljárás alapján mentse fel az alperest a keresetben foglaltak alól, hiszen az ország törvényei és a vármegyében gyakorolt jogszokások egyaránt ezt írják elő. A törvényszék ezután a következő határozatot hozta: mivel a felperes nem jelent meg és ezáltal mintegy kinyilvánította, hogy nem is akarja folytatni a perét, ezért az alperes felet az általa előterjesztett kérésnek megfelelően fel kell menteni, s ráadásul megilleti őt a felperes részéről fizetendő királyi bírság /poena regalis/ is. 54