Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)
Regeszták
A felperes fél prokurátora kérte, hogy a törvényszék adja ki számára az ítélet- és a kiküldőlevelet. A személyesen megjelent alperes fél ugyancsak kérte ugyanezen iratok másolatának a kiadását. 1160. (II. 37-39.) Galambos Lászlónak a Dúló Gábor ellen indított perében a törvényszék a következő határozatot hozta: az első bíráskodás alkalmával hozott ítéletet, tudniillik a perletétel engedélyezését helyben kell hagyni. Az alperes fél prokurátora - ugyanaz, aki az első bíráskodás alkalmával és az ugyanott bemutatott prokurátort valló levél alapján - kijelenti, hogy nem ért egyet az ítélettel, s ezért a pert annak teljes menetével együtt a királyi kúria elé fellebbezi alaposabb felülvizsgálat végett. Kéri tehát, hogy a törvényszék adja ki számára a perátküldő levelet. A felperes fél prokurátora - ugyanaz, aki az első bíráskodás alkalmával és az ugyanott bemutatott prokurátort valló levél alapján - ragaszkodik a törvényszék ítéletéhez és ünnepélyesen tiltakozik a pernek a fellebbvitele ellen, kijelentvén, hogy ezt nem szabad és nem is lehet engedélyezni, hiszen a perben még nem született meg a végleges ítélet. Kéri tehát az alperes követelésének a visszautasítását. Az alperes fél prokurátora erre a következőket válaszolja: a perátküldésnek meg kell történnie, mivel a jelenlegi ítélet ténylegesen véget vetett a pernek és belőle egyenesen következik a végső ítélet is. A perbéli ellenfele ugyanis már nem fogja tovább vinni az általa benyújtott keresetet, s ennélfogva az alperes is csak egy felsőbb bíróság előtt várhatja felmentését az első bíráskodás alkalmával előterjesztett érdembeli indokok alapján. A prokurátor tehát minderre tekintettel megismétli a perátküldésre vonatkozó követelését. A felperes fél ugyancsak ragaszkodik továbbra is a perátküldés megtagadásához és előbbi érvelését azzal egészíti ki, hogy az 1613. évi 23. törvénycikkelyből, illetve a Hármaskönyv III. részének 35. címéből eléggé világosan kitűnik: a pereknek, különösen pedig a rövid eljárásúaknak a fellebbezése csak a sajáti jogon kívül /extra domínium/ engedtetik meg; továbbá: a fellebbezés csak a végleges ítélet meghozatala után lehetséges - ennélfogva tehát az alperes fél követelését vissza kell utasítani. A prokurátorok előterjesztéseit meghallgatva a törvényszék a következő határozatot hozta: az alperes fél nem tudta megmutatni, hogy az országnak vajon melyik törvénye alapján lenne megengedhető a jelen pernek a fellebbviteli bíróság elé való átküldése. Kifogása tehát hiábavaló. Ezzel szemben a felperes fél a törvények alapján bizonyította be, hogy a fellebbezésre csak a végleges ítélet kihirdetése után nyílik lehetőség. Mindezekre tekintettel a törvényszék el kell, hogy utasítsa a perátküldést Az alperes fél prokurátora nem ért egyet ezzel a határozattal sem. A felperes fél prokurátora kéri az ítéletről szóló bizonyságlevél kiadását; az alperes fél prokurátora ugyancsak bizonyságlevelet kíván. 1161. (II. 39-40.) Kutassy Györgynek a budai Bornemissza, másként Bolgár Pál ellen a Gede possessióban fekvő dmnyeföldről származó kilenced-jövedelem elvétele miatt indított perében a törvényszék a következő ítéletet hozta: mi33
