Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)
Regeszták
a véghelyek katonái ne kószáljanak szabadon, és ne sanyargassák a szegény népet,, hanem hasson oda, hogy a kapitányok tartóztassák meg és fékezzék meg őket. Egy modiust vagyis kilát két magyar forintra becsülnek. A véghelyek számára rendelt ezen segélyről, annak kifizetéséről az adószedők tartoznak reverzálist kiadni a szolgabírók részére. 489. 471. (I. 66.) A vármegye azt is elrendelte, hogy a szécsényi praesidium megerősítésére a lakosság portánként két gerendát szállítson, késlekedés nélkül, 12 forint büntetés terhe alatt. 490. 472. (I. 66.) Gyarmat várának /castellum/ megerősítésében és újjáépítésében Nógrád vármegye is - a többi szomszédos vármegyével egyenlő mértékben - tehetsége szerint részt fog venni munkájával, mivel megértik, hogy a megmaradás érdekében összefogásra van szükség. Mindazonáltal Pogrányi úr kérésének teljesítésére a vármegye készen áll addig is, amíg a többi vármegyét is kötelezik erre. Tudósítsák erről magát Pogrányit is. 491. 473. (I. 66.) Őfelsége ama levelére, amelyben elrendelte, hogy a vármegye adjon jelentést a pozsonyi Magyar Kamarának a dikátorok és adószedők 1564 és 1593 közötti működéséről és az általuk beszedett adókról, a vármegye a következőket válaszolja: azokat a személyeket, akik hivatalban voltak, megintette, az elmúlt 1564. és 1593. év között a dikátorok ebben a megyében semmit sem találtak, azért mert a falvak lakossága részben ellenállt, részben a tatárok hajtották el őket; a contributio behajtásáról ebből az időből semmilyen írás, feljegyzés sem maradt meg, ezért a vármegye nem tud jelentést adni a Kamarának. Az 1593. évtől kivetett hadiadó dikátorait és adószedőit törvényesen intették jelentéstételre. Ami pedig a vármegye által mind a katonák, mind saját részére elrendelt adókat illeti, ahhoz a Kamarának semmi köze és abban semmi érdekeltsége nincsen, és a vármegyének ezen saját adójáról nem a Kamarának, hanem illetékes helyen és illetékes személynek kell jelentést adnia. A vármegyének az 1593. évtől a gratuitus labor terén hátraléka nincs, ugyanis az a gyakorlat a megyében, hogy nem szednek be pénzt a jobbágyságtól, hanem munkával segítik a környékbeli végvárakat. 492. 474. (I. 67.) Sinkovics Lukács deák (nobilis) tiltakozik amiatt, hogy bár Somogyi János (egregius) Gede possession lévő birtokrészét bizonyos pénzösszegért korábban elzálogosította neki minden rokona megintésével, mégis később annak birtoklásában Tercsy Farkas (nobilis) háborgatta őt, valamiféle jogot hozván fel ürügyül erre, és a zálogbirtokból őt ki akarja mozdítani. Ezért a protestáló Lukács deák a vármegye előtt meginti Tercsy Farkast a birtokrész visszaváltásával és a pénz letételével. 493. 475. (I. 67.) Az előbbiekre Tercsy Farkas azt válaszolja, hogy készen áll elzálogosított javai visszaváltására. Tudta Simon (!) deák, hogy a vásárlójával megegyezett. Ha Tercsy Farkas a felliozott jogon a birtokot Márton püspök elkövetkező ünnepéig [nov. 11.] nem váltja vissza, egy évet várhat, és nem korábban, hanem ezen ünnep táján újra visszaválthatja. 494. 476. (I. 67.) Nagykéri Kéry Ferenc (egregius) alispán eskü alatt jelentette, hogy gimesi Forgách Zsigmond (magnificus) főispán személyesen megjelent Gács városában, 1600. május 7-én és Szakái nevű possessiójának fele részét elzálogosította 600 forintért Divény vára várnagyának /castellanus/, Jelsith 62
