Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)
Bevezetés - A vármegye belügyei
bői az időkből semmilyen írás nem maradt fenn a contributio beszedéséről, bár, hogy mégiscsak eleget tegyenek a parancsnak, arra intették az ebben az időben tevékenykedő adószedőket, hogy utólag tegyenek jelentést munkájukról. Egyébként pedig közölték, hogy a vármegye által a saját kiadásokra kivetett és beszedett adókról nem kötelesek elszámolni a Magyar Kamarának, mert ahhoz a Kamarának semmi köze. 79 1602 decemberében érkezett a vármegyéhez a pozsonyi Magyar Kamara újabb leirata, amelyben a Kamara részletes kimutatást kért az 1593. évtől kezdődődően a vármegyében beszedett dikális adóról, és ezzel együtt a háború miatt elszenvedett károkról is. Ugyanezzel a levéllel érkezett Mátyás főherceg parancslevele, amelyben az előbbi kérés teljesítésére szólítja föl a vármegyét. Erre válaszul úgy határoztak, hogy a szolgabírókat és melléjük egy-egy segítőtársat rendelnek ki, Arany János mellé Giczy Andrást, Libercsey Mihály mellé Rimay Jánost, Tercsy Farkas mellé Tercsy Györgyöt, Taby Mihály mellé Pető Tamást azzal a megbízással, hogy az elmúlt tíz évben a hadjárások okozta károkat fölmérjék, s ezzel kapcsolatban a vármegye kiadásairól a beszedett adókkal együtt kimutatást készítsenek. 80 Forgách Zsigmond főispánnak is föl kellett lépnie ekkoriban a szolgabírók megsegítésére, hiszen sokan voltak, akik megtagadták a vármegyei taxa kifizetését, különösképpen azokon a helyeken, ahol Pezzen generális német hadai vonultak át a megyén. 81 1603 áprilisában a vármegye szolgabírái és esküdtjei azt a feladatot kapták, hogy vizsgálják felül a megyében lévő házakat, mert az ország rendjeinek döntése értelmében a tavalyi évi mód szerint szedik be újra az idei adót is. Megengedték, hogy szolgabírók és esküdtek mellé csatlakozzanak a földesurak is, nehogy valamiféle visszaélés történjen a házak összeszámlálás terén. 82 Nemcsak az előbbi, a Magyar Kamarával szembeni ellenállás bizonyította, hogy a vármegye igen nagy úr volt a saját kebelén belül. Az 1601. decemberi közgyűlésen ugyanis a nemesek tütakoztak a Szepesi Kamara ellen, ami azt az utasítást adta füleki provisorának és rimaszombati harmincadosának, hogy vizsgálják ki, a megyebeli nemesek milyen jogon birtokolják itteni birtokaikat, valamint, hogy miféle szolgálatokat teljesítettek a korábban török uralom alatt álló Fülek várához. Erre nézve a vármegye úgy döntött, hogy a nemesek nem kötelesek alávetni magukat a vizsgálatnak, hanem ellenállhatnak a kiküldött tisztségviselőknek mint hatalmaskodóknak. 83 A vármegye saját költségeire, azaz az alispán és a jegyző fizetésére, valamint az országgyűlésre küldendő követek költségeire 1601 júniusában a birtokos nemességre 1 forint taxát vernek ki, a szegényebbekre 50 illetve 25 dénárt. M Külön meghatározták a mágnásokra kivetett taxát a következőkben: Balassa Zsigmond és Imre 10 forint, Nádasdy 5 forint, Széchy Tamás 5 forint, az esztergomi érsek 5 forint, a váci püspök 5 forint, Dobó Ferenc 5 forint, Szerémy György özvegye 3 forint, Szentmáriay György 3 forint, Orlle Miklós 3 forint, Mocsáry György és Gergely, valamint 79 491. so 940. «i 942. 82 996. «3 616. *" 596. 17
