Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)
Bevezetés - A vármegye belügyei
Bosnyák Tamás 2 forint. 8 Ugyanezen költségek fedezésére a jobbágyházakra a behajtandó dikális adón felül még 25 dénárt vetett ki a vármegye. 86 A jegyző gondosan följegyezte a vármegye tartozásait is, amire ezeket a fentebbi taxákat kivetették. Az alispártnak tartoznak 26 forinttal, az országgyűlésre kiküldött követeknek 41 forinttal, Tassy János alkapitánynak 19 forinttal, és magának a jegyzőnek 100 forinttal. 87 1601 decemberében ugyancsak taxát vetnek ki a megyei költségekre, a jobbágylakosságra házanként 50 dénárt, a nemesekre egy forintot, a szegényebbekre 50 és 25 dénárt. 88 Többször előfordult a tárgyalt időszakban, hogy a vármegye legnagyobb birtokosai, a Balassák megtiltották, hogy birtokaikról a vármegyei taxát beszedjék a szolgabírók. A vármegye ugyan próbálkozott a szigorú behajtással, de váltakozó sikerrel járt. 89 Elsősorban a Balassák viselkedése késztette arra Forgách Zsigmond alispánt, hogy saját hatalmát is bevesse a közgyűlésen. 1602 januárjában kijelentette ugyanis a vármegye előtt, hogy minden megyebeli birtokos nemest rá fog kényszeríteni a közjó szolgálatára, be fogja szedetni a taxát, és a vonakodók ellen mint hatalmaskodók ellen fog eljárni. 00 Balassa Zsigmond 1602 decemberében megintcsak tiltakozott a vármegyei taxa behajtása ellen, de ekkor a Pezzen generális hadai általi kártételekre hivatkozott, amikor megtiltotta a szolgabírők eljárását az ő birtokain. 91 A vármegye az 1602. február 22-re meghirdetett pozsonyi országgyűlésre az alispánt küldte ki követként, költségeire 125 forintot rendelt ki, ennek fedezésére taxát vetettek ki a megyebeli nemességre, a gazdagabbak 2-4 forintot, a szegényebbek 1 forintot, vagy 50 és 25 dénárt fizetnek. 92 Az alispán elvállalta a követséget, de február 15-én még nem tudott elindulni, mert nem kapta meg a neki és a többi követnek járó költségekre szánt pénzt, ezért a vármegye ismételten szigorúan felszólította a nemeseket a fizetésre. 93 Az áprilisi közgyűlésen tették közzé az alispán jelentését az országgyűlésről, a háború folytatására újabb adókat vetettek ki, és ezért a megyében is végre kell hajtani a szokásos rectificatio-t, azaz a megadóztatható házak számbavételét. Ez ügyben minden háznak jelentkeznie kellett a szolgabíróknál és esküdteknél. Elrendelik továbbá, hogy az adót az alispán szedje be, és adja át a kirendelt dikátornak, de a beszedett összegből, az előző évek szokása szerint 48 formtot munkadíjként megtarthat magának, erről azonban elismervényt kell adnia a Kamarának. 94 A vármegye ez idő tájt rendeli el azt is, hogy a hadak által tönkretett utakat és hidakat is meg kell javítani, minden birtokosnak a saját területén, amit az alispánnak kell ellenőriznie, és azokat 12 forinttal büntetheti, akik ezt az utasítást nem hajtják végre. 95 1602 júliusában a vármegye elrendelte, hogy mindazon birtoko*s 595. *<• 598. w 597. ««619. *> 688., 693., 694. * 696. «I 946. 92 707, M 758., 759. «761. 95 765. 18
